Zólyom várában született (1554-1594). Egy ideig Bornemissza Péter, a kor egyik legjelentősebb prédikátora tanította, majd Nünbergben folytatta tanulmányait.1569-ben apját felségárulási perbe fogják,
és a család Lengyelországba menekült. 1571-ben szülei vigasztalására Beteg lelkeknek való füves kertecske címmel vallásos elmélkedést fordított német nyelvből. 1575-ben részt vett a Báthori István, erdélyi fejedelem, elleni hadjáratban, amely Bécs ellen indult.1578-ban bele szeretett Ungrád Kristóf feleségébe, Losonczi Annába, aki az Anna-, és Júlia-
versek ihletője lett.1584-ben házasságot kötött unokatestvérével, Dobó Krisztinával, és hozományként elfoglalta a királyi tulajdonú Sárospataki várat. Ezzel magára vonta a vérfertőzés és felségárulás vádját.Valószínűleg taktikai megfontolásból katolikus hitre tért, végül maga kezdeményezte házassága érvénytelenítését.1589-ben ismét Lengyelországba távozott, ahol kapcsolatba kerül Szárkádi Annával, a célia- versek ihletőjével.1593-ban a 15 éves háború hírére hazatért, hogy részt vegyen a török elleni harcokban.1594-ben Esztergom ostromakor meg sebesült, ágyúgolyó találta el, minek következtében meghalt.Balassi Bálint a
magyar nyelvű
reneszánsz irodalom legnagyobb költője, a magyar nyelvű
költészet megújítója. 8 nyelven beszélt. Tudós költő, irodalomtörténész volt. XVII. században keletkezett Balassi-kódex, a versek a költő saját kézzel írt könyvéből, változtatás nélkül kerültek a Balassi-kódex forrásába. Az életművet tematikus csoportba is rendezi, témájuk szerint szerelmes (Anna versek, Júlia versek, Célia versek), istenes és vitézi verseket tart számon. Ezt a felosztást a témabeli hasonlóság az egyes csoportokra jellemző szerkesztésmód, szókincs és képhasználat, illetve hangnem is indokolhatja. A XVI. század gazdag irodalmi életének legnagyobb teljesítménye Balassi Bálint költészete. Õt tekinthetjük a magyar nyelvû irodalom elsõ klasszikusának, világirodalmi szintû költõjének: tehetségével és kitûnõ formaérzékével múlta felül kora átlag költõit. Ízig-vérig reneszánsz egyéniség volt. Életének mindegyik jelentõsebb eseménye hozzátartozik a reneszánsz kor világához: a vitézkedés és a szerelem, a versírás, a felekezetváltoztatás vagy a házasság. Stílusának jellemzõ sajátosságai a harmóniaigényébõl fakadnak: fõ témája a szerelem. A reneszánsz minden ismérve kimutatható költeményeiben: fõleg szerelmi és katonadalaiban az eszményítés-költészete. Õ szólal meg verseiben elõször magyarul, s katonaköltõ lévén nála szerepel elõször az "Édes hazám gondolata". Legfontosabb forrásai: a reneszánsz sajátosságokat szolgáltató európai humanista szerelmi költészet, a közvetlen magyar költészeti elõzmény s a kódexirodalom. Verseit ciklusokba rendezte, összefüggésrendszerré formálta. Minden a tudatos szerkesztés következménye. Balassi eredetiségével, a reneszánsz stílusjegyek alkalmazásával mindannak az összefoglalója, amit a magyar költészet a középkorig produkált.
További összefoglalók a következőről Balassi Bálint élete és pályafutása