Kazinczy Ferenc és a nyelvújításA jakobinus mozgalom bukása után ismét a reakció kerekedett felül. A politikai élet terén lehetetlen volt nemzeti szempontból érvényesülni. A haladó írók egy része börtönbe került. A polgári átalakulás minden reménye szertefoszlott. A haladó szellem számára azonban még egy út nyitva maradt. Nyugati mintára a polgári ízlés és a nemzeti
nyelv fejlesztésével igyekeztek előkészíteni a polgári társadalom kialakulását. A nemzeti nyelv fontosságát már Bessenyei is felismerte, amikor a
magyar nyelv szükségét hangoztatta a Magyarság című művében. A Hazafiúi Magyar Társasággal is a nyelv fejlesztését kívánta elősegíteni. A társaság megalapítására ugyan nem kapott engedélyt, de programját, az irodalmi és a tudományos nyelv fejlesztését nem adta fel. Szükség volt mind a nyelvi mind az ízlésreformra,
hogy a magyarság is elérje a művelt polgári nemzetek irodalmának színvonalát. A haladásnak akkoriban ezt a legnagyobb lehetőségét ismerte fel Kazinczy Ferenc.
Kazinczy Ferenc (1759-1831)
Kazinczy Ferenc szintén nemesi családból származott, mint Bessenyei. A felvilágosodás eszméivel már fiatal korában megismerkedett. Apja először katonai, majd a vallásos irodalommal foglalkozó írói pályára szánta. Kevés örömmel fordította az idegen teológiai munkákat figyelme a szépirodalom felé fordult. Magyarra fordította Bessenyei Amerikaner c. munkáját. Ezzel személyes kapcsolatot teremt a magyar felvilágosodás
nagy vezető egyéniségével. Főiskolai tanulmányai befejezése után megyei hivatalnok, majd később Kassára kerül iskola-felügyelőnek. Jozefinista iskolapolitikát folytatott. Az ő kezdeményezésére alakult meg 1789-ben a Kassai Magyar Társaság, amely kiadta a Magyar Museum című folyóiratot. Később innét kivált, külön folyóiratot alapított Orpheus címen, eben Rousseautól és Voltairetől is közölt fordításokat. A lap felvilágosodást hirdető szellemét erősen fékezte a cenzúra. 1794-ben letartóztatták, közel két évet töltött különböző börtönökben. A fogságban készített jegyzeteit később kibővítette, de naplóját nem adták ki, csak 1848-ban közöltek belőle egy részt. Halálának 100. évfordulóján adták csak ki. Feleségül vette kassai főnökének lányát, Török Sophiet, akivel boldog házasságban éltek. A zempléni Bányácskán telepedett le, amelyet Széphalomnak nevezett el. Széphalom lett a magyar irodalmi élet első igazi központja. Terjedelmes irodalmi levelezést folytatott (22 kötetben adták ki). Innét ismerjük munkásságát, amelyet az irodalom megszervezése érdekében folytatott. Támogatta, nevelte az ifjú tehetségeket. Ugyanakkor küzdött az irodalmi ízlés nemesítéséért. Fordítói munkássága során rájött, hogy a fejlett nyugati irodalmat nem lehet átültetni a parlagias magyar nyelvre. A nyelv és a stílus megreformálásáért indította meg 1810-ben a nyelvújítási mozgalmat.
A nyelvújításért vívott harc a Tövisek és virágok című epigrammakötet kiadásával indult meg. Már maga a cím is kifejezi az
ortológusok és
neológusok szembenállását. Ebből a kötetből valók a Nagy titok, Írói érdem, vagy A nyelvrontók c. epigramma. A Nagy titok („Jót s jól! Ebben áll a nagy titok.”) mesteri módón, az epigramma tömörségének kihasználásával mutat rá arra az igazságra, hogy értékes tartalmat kell művészi formában közvetíteni. Buffon is megmondta – „A stílus maga az ember.” A nyelvújításért folyó harc során csakhamar világossá vált, hogy nemcsak nyelvi, hanem világnézeti harc is folyik a két tábor között. A hagyományokhoz ragaszkodó ortológusok társadalmi szempontból is az újítás ellen voltak. Ez a tábor a feudalizmust védelmezte. A Poétai episztola Vitkovics Mihály barátomhoz c. költői levele már szinte nyílt hadüzenet volt a maradiaknak, különösen a debreceni ortológusoknak. A maradiak a Mondolat c. gúnyirattal válaszoltak. Kazínczyt Kölcsey Ferenc és Szemere Pál vették védelmükbe a Felelet a Mondolatra című iratukban. A nyilvánosság előtt lefolyt vitának maga Kazinczy vetett véget a nyelvről és a nyelv szerepéről írt értekezésében, amelynek címe Ortológusok és neológusok nálunk és más nemzeteknél. Itt írja, hogy a neológus a nyelvet szűknek és céljaira el nem készültnek találván, nem elégszik meg a szokottal, hanem mindazt, ami a beszédnek erőt s szépséget adhat, keresi és elfogadja. Elismeri, hogy a neológusok is követtek el hibát, sokszor túlzásokba estek. Igyekszik a két tábort kibékíteni, kijelenti, hogy a helyes és a szép stílust nem lehet merev szabályokhoz kötni. A
nyelvújítás és az ízlésreform hívei győztek. A reformkor nagy költői, Kölcsey, Vörösmarty, Kisfaludy Károly már ezen a megújított magyar nyelven írtak.
Kazinczy sosem volt gazdag, de élete végén elszegényedett. Kis pénzért a megye levéltárában segédkezett. Az 1831. évi kolerajárványban halt meg. A neológusok többféleképpen igyekeztek gazdagítani a nyelv szókincsét. Elsősorban új szóalkotásokra törekedtek, de sok elavult vagy elfelejtett szót is meghonosítottak. Fő cél a nyelv kifejezőképessé tétele volt. Több évtizedes munka után a magyar nyelv mintegy 10 000 szóval gyarapodott. Kazinczy maga is alkotott új szavakat, pl. elem, szellem, jellem, szobor, verseny, lég stb. A szebb hangzás kedvéért az egyes hosszúnak talált szavakat megrövidítették – szorgalmatos,szorgalmas.
További összefoglalók a következőről Kazinczy Ferenc és a nyelvújítás