Írja meg kivonatát itt!.A XIX szazad az olasz opera es a nagy primadonnak aranykora volt. Legendas eloadok nagy hatassal
voltak az alkotokra, akik muveiket egy-egy muvesz
kulonleges adottsagaira epitettek fel. Ezert van az, hogy az ilyen muvek nem tudnak letezni szinpadon nagy eloadok nelkul. Ilyen Vincenzo Bellini osszes operaja. Kulonleges szepsegu dallamai elbuvoltek Chopint es Wagnert is. Eletmuve kulonleges kepessegekkel rendelkezo muveszt kivan, aki egymaga kepes a teljes eloadast a vallan vinni. Ilyen muvesz volt a nehai Maria Callas, aki varazslatos egyenisegevel es zsenialis adottsagaival ujjateremtette az operai enekles es szinjatszast a XX szazadban. Igazi primadonna volt a szo legnemesebb ertelmeben. Tokeletes volt az egymasratalalas Norma szerepe es Callas kozott.A szerep es zene rendkivul komplex, egyarant igenyel kiveteles szineszi es zenei-
vokalis kvalitasokat. Norma egyszerre kemeny es kimeletlen, bosszuallo es nagylelku, hu szereto es onfelaldozo anya. Mindez nagyszeruen tukrozodik a vokalis dallamban, amely magaba foglalja a dramai enekbeszedet es a nyaktoro koloraturat. Callas szineszi es vokalis szempontbol is tokeletesen azonosul a szereppel, mindenekelott azonban melysegesen egyutterez erzelmileg a hosnovel, megtolti a szerepet elettel es szenvedellyel.Zefirelli aki Callas utolso fellepeseit rendezte igy emlekszik : "Normakent, Maria elerte a maximumot az operaszinpadon.Egy eletben az ember sok nagyszeru dolgot lathat a szinhazban. De latni Maria Callast Norma szerepeben, mi lehet ennel nagyszerubb?"