Az anglikán egyháztól elszakadt protestáns mozgalom hívei. A mozgalom gyökerei a XVIII. Századi evangelizációs megújulás
idejére nyúlnak vissza. Fő kezdeményezője John Wesley angol hitszónok volt. Hívei, akiket „társaságokba” szervezett, csak akkor válhattak a
felekezet tagjává, ha rendszeresen látogatták hittanóráit. Wesley-nek a predesztinációval kapcsolatos nézetei miatt feszültsége támadt Kálvin János követőivel, míg az anglikán egyházzal evangelizáló gyűlései és amiatt keveredett konfliktusba, , hogy társaságait nemigen tudta egyházi ellenőrzés alá vonni. Számos plébánia megtiltotta neki a szószék használatát. E súrlódások ellenére 1791-ben bekövetkezett haláláig Wesleynek sikerült híveit az anglikán közösségen belül tartanai, ám halála után a
metodisták önállósultak. Walesben a Howel Harris és Daniel Rowlands kezdeményezte vallási megújhodás eredményeképpen 1811-ben megalapították a metodizmus többségi, kálvinista formáját, míg az Egyesült Államokban a felekezet a rabszolgaság kérdésében vallott nézetkülönbségek miatt több csoportra szakadt. A metodisták szigorú előírásokkal szabályozott életet élnek, a Bibliát tartják a hit egyedüli forrásának. Az 1881-ben alapított Metodista Világtanács az egység érdekében szállt síkra és napjainkban összefogja a világ 40 millió metodistáját.