Húsvét vasárnap a kereszténység legnagyobb ünnepe. Jézus kereszthalálára,feltámadására emlékezünk,
a Szent Három
Nappal. Nagycsütörtökön az Olajfák hegyén vérre verejtékező Üdvözítő halálfélemére,
pénteken a keresztre feszítés kínjait idézik és szombaton a keresztről levett Krisztus sebeiről elmélkednek.
A szentmise fő gondolata csütörtökön az Oltáriszentség, pénteken a Kereszt diadala, szombaton a Föltámadás és a Keresztség.
A nagyböjti komorságot ,a böjt szigorúságát a keresztény világ legnagyobb ünnepe , a föltámadás emléknapja a
húsvét váltotta fel.Ezen a napon fogyasztottak először zsírral készített ételeket,és húst.
Az ősegyházban ezt,az ünnepet Solemnitas solemnitatumnak azaz az Ünnepek ünnepének nevezték .
A liturgiában a mi Urunk Jézus Krisztus föltámadásának a napja,vagyis ez a nap amelyet az Ur alkotott nekünk,örüljünk és ujjongjunk !
A zsidó hagyományban gyökerezik ez az ünnep ,az egyiptomi rabságból való szabadulásukra emlékeznek
és a kovásztalan kenyér macesz ünnepének is mondják. A meneküléskor csak arra volt idejük, hogy
vízzel a lisztet összegyúrták, nem volt idő a kelesztésre és azt ették. Ez a macesz,vagy pászka. A
húsvét időpopntja évente változik, megelőzi a 40 napos böjt , Jézus pusztában töltött 40 napjára emlékezve. A böjt utáni első napon megszentelt ételeket fogyasztottak . A templomban megáldott ételekből /hús , hús,tojás,kalács / mindenki kapott otthon még az állatok is.
Húsvét ünnepi hangulatához hozzátartozik a piros tojás.Mágikus szerepével is találkozhatunk.A legenda
szerint az egész világegyetem --világtojásból -keletkezett. A hinduk szent könyvében is utalnak a tojás
jelentőségére.Az ókori népek szimbólumként használták sírjaikon,a mecsetekben,zsinagógákban.
Nálunk ,Magyarországon is tártak fel olyan női avar sírt , amiben tojást találtak, ebből arra is következtethetünk hogy az élet csiráját látták benne.
A keresztény egyház a megváltás jelképévé tette a tojást, piros színe, pedig Jézus keresztfán kiontott
vérét idézi a hiedelemben. Volt olyan vidék, ahol a megszentelt tojást annyi felé osztották a húsvét
vasárnapi ebédkor,ahány tagja volt a családnak. Ez volt a kókanya / hideg ételt jelent,amelyt húsvétkor szenteltek meg./
Húsvéthétfő az ünnep kis nyolcadának az első napja. Az egyház a megkeresztelt hívők új életének a boldogságát , nyugalmát hirdeti. E naphoz kapcsolódik a
locsolkodás szokása. A húsvéthétfői locsolkodás,a lányok asszonyok,mecsenykék vízzel való megöntözése,az asszonyi termékenység ser-
kentésére,fokozására irányult.Az egyház is átvette e szertartást,ugyanis régen vízbemerítéssel,leöntéssel kereszteltek, mivek a teremtéskor Isten lelke éebegett a vízek fölött,most is a Szentlélek száll le a keresztség vízére ,hogy akik elmerültek benne azok a víz és a Lélek útján újra szülessenek.
Egyes vidékeken azt tartják,hogy Jeruzselemben Plátus háza előtt volt a piac.A kofák és vásárlók már kora hajnalban zajongtak tárgyalták a nagy eseményt,hogy Jézus föltámadt.Volt aki elhitte,mások nem,emiatt összetűzére ,is sor került .Pilátus fölébredve ,mérgében vízzel öntette le a veszekedőket,és ennek lett emléke a húsvéti locsolkodás.
Más hiedelmek szerint a legények azért jártak öntözni,mert a szent asszonyok kenetet és olajat vittek Jézus sírjához,de már nem találták ott,ezért hazavitték,és házuk népét öntözték,kenték meg vele.
Van ahol azt tartják,hogy a húsvéthétfői víz Jézus testének a bebalzsamozását jelképezi,ugyanis a keresztről való levétel után vízzel mosták ki a sebeit,hogy a test megtisztításával bebalzsamozhassák
Így ennek emléke,a húsvéthétfői locsolás.