Manapság kánonok sokasága él egymás mellett, az egyik kánonképző csoport listája szinte nem is érintkezik a másikéval.
Németh László az irodalmat az emberi üdvösségügy legfontosabb eszközének tekinti, az irodalomtörténetet és a kritikát, pedig egzisztenciális tudománynak tartja. Az utóbbi negyedszázadban több tucat irodalomtörténeti könyv és tanulmány készült életművéről. Egy életmű érétkét az is jelzi, hogy milyen sokféle ember, milyen sokféle ügy kapcsolódik hozzá.
Németh László és Pilinszky kapcsolata igen nagy jelentőségű. Pilinszky Anna kései című versét Németh Lászlónak ajánlotta. Sütő Andrást is ösztönözte példája arra, hogy ő is cselekvően vállaljon rész közössége létérdekű ügyeiben. Emellett
Csoóri Sándor a népi kultúra reneszánszának egyik fő támogatója és elméleti megalapozója lett hatására.
Németh László a Magyar műhely és A
magyar vers útja című tanulmányaiban szól arról hogy a költészetünk új népi iránya a népben megőrzött mélyebb irodalmi, emberi elemekkel tágítja költészetünk horizontját. A Magyar ritmusban tárja fel a tagoló vers különleges költői értéklehetőségeit. Ady költészetének vívmányát abban látta, hogy visszaállította verselésünk folytonosságát első versemlékeinktől máig. Nagy László pedig megoldotta a magyar ritmus Ady óta vitatott problémáját. Nagy László Furulya-csonk a szánkon című versében a tagoló magyar ritmust tartalmi tényezővé emelte. A mai középgeneráció tevékenységét mélyen átszövi Németh László költészete. Gondoljunk csak Fodor András, Nagy Gáspár (Zónaidő) munkásságára.
Prózaíró tevékenységének pedig kimagasló értékű folytatása Szilágyi István Kő hull apadó kútba című remekműve.