Mi történik, ha az online licites vásárlást követően feladott áru hibásan érkezik a címzetthez? Ki köteles gondoskodni az
áru célba juttatásáról, és milyen felelősség terheli az eladót?
Olvasónk az alábbi problémával keresett meg minket:
"Volt egy működő videokamerám, kicsit öreg volt és használt viszont a funkcióját ellátta. Nem kellett, így meghirdettem és eladtam egy online aukciós portálon. Az ország másik végébe, postán csomagként kellett feladni. Az árát (ötezer forint és postaköltség) meg is kaptam. A vevő miután megkapta, felhívott hogy ez sem jó az sem jó meg hogy én őt átvertem. Ezek után mindenféle csaló szélhámosnak kikiáltott. Ma kaptam egy levelet egy ügyvédi irodától, hogy fizessem meg a videokamera árát és a postaköltséget duplán, illetve ügyvédi munkadíjra további tízezer forintot. Ha nyolc napon belül nem teszem meg akkor ő bíróság elé viszi és csalás miatt feljelent. Mit tudok tenni? Két tanú is van, hogy működött a videokamera mikor fel lett adva."
Forrás: photos.com
Az ismertetett tényállás több érdekes jogkérdést is vet fel. Az ügy összes körülményének pontos ismerete nélkül nem adható egyértelmű válasz a feltett kérdésekre, csak az alábbi, általános tájékoztatásra van mód.
Mindenekelőtt azt szükséges megvizsgálnunk, hogy az internetes aukciók során a felek között jön-e létre érvényes szerződés, és ha igen, milyen tartalommal. Ehhez a Polgári Törvénykönyv (Ptk.), illetve az online aukcióknak teret kínáló internetes portálok üzletszabályzatainak rendelkezéseiből kell kiindulni.
A Ptk. 211-215 §-ai rendelkeznek a szerződés létrejöttéről. Ennek megfelelően a szerződés létrejöttéhez szükséges a szerződés megkötésére vonatkozó ajánlat megtétele, és az ajánlat elfogadása.
Hasonlóképpen történik ez az internetes aukciók során is, amikor az eladó megvételre kínálja fel az árut. Az online portálok üzletszabályzata szerint azonban általában az eladó - ha licitről van szó - jogi értelemben véve nem ajánlatot tesz, csupán egy felhívást intéz a potenciális vevőkhöz, hogy a meghirdetett árura tegyenek ajánlatot (ajánlattételi felhívás). A jogi értelemben vett ajánlatokat ezt követően maguk a vevők teszik meg, miután egymást túllicitálva, egyre magasabb összeget kínálnak a konkrét termékért. Az eladó az internetes licitek során általában nem válogathat szabadon a beérkezett ajánlatok között, mert az üzletszabályzat elfogadásával az esetek döntő többségében arra vállal kötelezettséget, hogy az ajánlatok megtételére nyitva álló határidőn belül (azaz a licitálás időtartama alatt) beérkezett legmagasabb összegű ajánlatot tevő személlyel köt szerződést. Az üzletszabályzatok szerint az ajánlattételre nyitva álló idő lejártának pillanatában beérkezett legmagasabb ajánlat minősül az eladó által elfogadott ajánlatnak. Az ajánlat elfogadásával a szerződés az ajánlatban foglalt tartalommal jön létre.