A személyes hangvételű lap előrebocsátja, hogy ne várjon senki szisztematikus receptkönyvet, hanem ezúttal a "másik oldalt"
mutatja be: miben készülnek az ételek. Mégpedig a hagyományos, kárpát-medencei - főleg magyar - ételek. Nosztalgiázunk mi, de főleg szüleink, nagyszüleink a régi idők kemencében főtt ételeiről, ott sült kenyereiről, sült tésztáiról. Csak a megszépítő messzeség teszi ezeket az emlékeket széppé? Nyilván nem vonatkoztathatunk el tőle, de a kemencében készült ételek valami olyan pluszt tudnak adni, amit a napjaink gyorsételei nem. Technikailag: a fával fűtött
kemence olyan ízvilágot ad, amely nem pótolható gáz- vagy villanytűzhelyek fűtésével. A csupa természetes alapanyag pedig pozitív energiákat adhat ki. Meg kell említeni a közösségi erőt: még ha egyedül is készíti az ételt a családtag, majdnem biztos, hogy együtt fogyasztják el.... Ez is gyakran hiányzik manapság.
A lapon megtaláljuk a házilag épített kemencék történetét az ötlettől a megvalósításig. Kellett hozzá utánajárás, szakirodalom, szaktanács, az anyagok összegyűjtése és idő, türelem. Egy másik cikk az edényeket mutatja be. Mind a kemence, mind a cserépedények ősi mesterséget takarnak. A cikkek olvastával megbizonyosodhatunk, hogy ma is érvényes és használható az, amit évszázadokkal, sőt évezredekkel ezelőtt használtak eleink. A cikkeket fotók kísérik, amelyek közül a kemence építésének fázisaik megörökítő sorozat különösen figyelemre méltó. A lap élő, folytatása a bejegyzésektől is függ. Valószínű, hogy egy-két receptet is kap az olvasó ajándékba. Addig is olvassuk tovább: www.sutesfozes.blogspot.com