A
számítógépes vírus olyan önsokszorosító program, amely saját másolatait helyezei el más, végrehajtható programokban
vagy dokumentumokban.
A
számítógépes vírusok működése hasonlít az élővilágban megfigyelhető vírus viselkedéséhez, mely az élő sejtekbe hatol be, hogy önmaga másolatait előállíthassa. Ha egy számítógépes vírus kerül egy másik programba, akkor ezt
fertőződésnek nevezzük. A vírus csupán egyike a rosszindulatú
szoftverek (malware) számos típusának. Ez megtéveszthető lehet a számítógépfelhasználók számára, mivel mára lecsökkent a szűkebb értelemben vett számítógépes vírusok gyakorisága, az egyéb rosszindulatú szoftverekhez, mint például a férgekhez képest.
Bár a számítógépes vírusok lehetnek kártékonyak (pl. adatokat semmisítve meg), a vírusok bizonyos fajtái azonban csupán zavaróak. Némely vírus késleltetve fejti csak ki hatását, például csak egy bizonyos számú gazdaprogram megfertőzése után. A vírusok domináns kártékony hatása az ellenőrizetlen reprodukciójuk, mely túlterhelheti a számítógépes erőforrásokat.
Napjainkban (2005), az internet térhódításaval vírusok már valamivel kevésbé gyakoriak, mint a hálózaton terjedő férgek. Az antivírus szoftverek, melyeket eredetileg a számítógépes vírusok elleni védelemre fejlesztettek ki, mára már képesek a férgek és más veszélyes szoftverek, mint pl. a kémprogramok
(spyware) elleni védelemre is.
//
Gyakori jellemzőik
A gazdaprogramok megfertőzése és az önsokszorosító viselkedés valamennyi vírusra jellemző. Ezenkívül gyakran rendelkeznek a következő tulajdonságokkal:
nagyon kis méret;
legtöbbjük a Microsoft Windows operációs rendszereken okoz gondokat;
futtatható állományokat képesek megfertőzni;
általában ártó szándékkal készítették őket;
gyakran akár válogatva, időzítve tönkretesznek más fájlokat;
rejtetten működnek, esetleg akkor fedik fel magukat, ha feladatukat elvégezték;
egyre fejlettebb intelligenciával rendelkeznek, pl. változtathatják saját kódjukat és aktivitásukat
Alaptípusaik
Bootvírus
Fájlvírus
Makróvírusok
Legújabb fenyegetések
Céljuk nem a rombolás, hanem illegális javak, illetve személyes, titkos adatok megszerzése. Ennek megfelelően terjesztési módszerük is különbözik a korábbiaktól. 2005-ben az "izraeli eset" kapcsán jegyezték fel az első személyre szabott trójai programot alkalmazó csendes támadást.
Legújabb fenyegetések típusai
Személyre szabott támadás
Csendes támadás