Farkaslaki tapasztalatok A margarétás vendégfogadói hálózat egyre nagyobb teret hódít Hargita megyében is. Ezzel nem mondunk semmi újat, hiszen az ország, s annak kebelében a Székelyföld, immár az európai közösségen belül, csakis annak normái és elvárásai szerint rendezkedik/rendezkedhet be korszerű vendégfogadásra. Másként nem érdemes a margarétás hálózatba bekapcsolódni. E gondolatok jegyében az idei szezonról, tapasztalatairól faggatta KRISTÓ TIBOR a Hargita Népe újságírója
a Farkaslaki Gordon fogadó tulajdonosát, Kovács Sándort a lap egyik szeptemberi számában. – Farkaslaka abban a szerencsés helyzetben van,
hogy évekkel ezelőtt az egyik legnagyobb budapesti turisztikai iroda vonzáskörébe kerülhetett – magyarázza Kovács Sándor. Farkaslaka nagy szülöttének, Tamási Áronnak a kultusza is nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a falu neve ismerősen hangozhasson a határainkon túli magyarlakta településeken is. A farkaslaki „vendégfogás" adujának számít. A két- margarétás Gordon fogadóba 32, ugyancsak vendégfogadásra berendezkedett családdal áll kapcsolatban. A Tordaszentlászló – Kalotaszentkirály – Magyarfenes – Farkaslaka szakaszon számos visszajáró vendég tölt program szerinti hét napjából négyet a szenesek falujában. Jó idényt zárt a Gordon. A farkaslaki falusi turizmus izmosodása egyre nyilvánvalóbb. Kovács Sándor szerint a külföldön időszakos munkát vállaló farkaslaki mesterek (ácsok, kőművesek) keresetüket itthoni építkezésekbe fektetik be. A főút menti Cseredűlőn már olyan tágas, korszerű házak épültek, épülnek. Esetükben előnynek számít az, hogy építkezési terveiket már az elvárások, követelmények szintjéhez szabták. Nem kell átalakításokat, bővítéseket végezni ahhoz, hogy kézbe vehessék a háromszálas margarétacsokros minősítés okiratát.
További ismertetés a következőről Hargita Népe, KRISTÓ TIBOR