Csíki Hírlap, Bilibók Ágoston.

írta : martonosyistvan

Summary rating: 1 stars (1 Minősítések)
Látogatások : 262
szó:600
Comments : 0

Száztíz éves a gyimesi vasútvonal
1897. október 18-án nyitották meg a forgalom számára a Csíkszereda–Gyimesbükk

vasútvonalat, mely a Monarchia és Románia között biztosította az összeköttetést. A munkálat, amelyben több ezer kétkezi munkás, fuvaros, ács, kőműves vett részt a Monarchia valamennyi tartományából, a magyar vasútépítés egyik nagy teljesítménye. A magyar vasúttörténet kiemelkedő helyen említi a vasútvonal három legrangosabb műtárgyát: a Karakó völgyhidat a maga 64 m-es magasságával, a Ladók hídját, amely a magyar vasúthálózat legszebben boltozott völgyhídja, valamint az 1223 m hosszúságú lóvészi alagutat írja a Csíki Hírlap egyik oktőberi számában Bilibók Ágoston. Majd így foltatja: a Trianon elõtti Magyarországnak mindössze öt vasúti határállomása volt. Egy Szerbia felé Zimonynál, és négy Románia irányában: Orsova, Verestorony, Predeal és Gyimesbükk. A többi határon átkelõ vonalak a Monarchia másik felébe vezettek. 1874. május 31-én Bukarestben magyar– román kormányközi tárgyalás zajlott. Ekkor a tárgyaló felek megállapodtak, hogy vasúti összeköttetést létesítenek a két ország között Orsova– Vercsorova és Brassó–Predeal átmenettel. Ugyanakkor említés történt egy késõbbi átmenet megépítésérõl Ojtoznál, az Úz völgyében vagy Gyimes-Palánkánál. Húsz évre rá a felek úgy határoztak, hogy a vasúti összeköttetést Gyimes-Palánkánál építik meg.
A Csíkszereda–Gyimesbükk vasútvonal nyomvonalának kijelölése után a munkálatok a gyimesi állomás építésével és a lóvészi alagút altárnájának kivájásával kezdõdtek el 1895-ben. Rendkívül nagy földmunkát kellett végezni a gyimesi állomás méreteibõl adódóan, hiszen határállomásnak készült. A pályaudvar alépítményének hossza közel 1000 m, így nagy méretû állomásépület kellett, továbbá szükség volt a vasút üzemeltetéséhez nélkülözhetetlen kisegítõ mûszaki egységekre, mind Gyimesen, mind Csíkszeredában. Az építési munkálatok egyszerre kezdõdtek az 50 km-es szakaszon, és több ezer fuvaros, kõmûves, ács, kétkezi és egyéb munkás dolgozott itt. A vasútvonalat 1897. október 18-án nyitották meg az átmenõ forgalom számára, hogy a Romániával kötött szerzõdésnek eleget tegyenek.
Ez a vonal a magyar vasútépítés egyik nagy teljesítménye. Megemlítendõ, hogy a Székelyföld Magyarország más részeihez viszonyítva túl késõn jutott vasúthoz. Egyedül Marosvásárhelyig épült 1871-ben egy szárnyvonal a Magyar Keleti Vasút törzsvonalából Székelykocsárdnál elágazva. A Székely Körvasút terveiben még a Székelyudvarhely–Csíkszereda útvonal is szerepelt a Hargita hegyláncon át, melynek építését az elsõ világháború meg az azt követõ országhatár-módosítások megakadályozták.