Az abszolút állam
A modern állam a feudális abszolutizmus államaként a XV-XVII. sz. között. A váltság agrárválságot, politikai anarchiát, városgazdaságok hanyatlását, falupusztulást, népességcsökkenést jelentett.
Megoldás: - terhek paraszti rétegre hárítása =parasztfelkelések. Nyugaton-jobbágykötöttségek lazulása, keleten-„második jobbágysághoz” vezetett. A „lovagi banditizmus ígért kiutat, mert ez volt a leghatékonyabb stratégia a társadalom gazdasági terének kitágítása. Az expanziós mód mindenütt állami eszközöket igényelt megteremtve az abszolút monarchiák feltételét:
- meggyengült hagyományos nemességet
- városi polgárságot „második jobbágyság” garantálását államtól váró KKEu.- i nemességet
- állami gépezetet A válságok kezelése állami feladattá vált abszolutisztikus eszközökkel. Hivatali apparátus: - társadalmi viszonyok tudatos alakítója, szervezője, mozgósítója. Legfontosabb az állami egység megteremtése. Jelentősebb igazgatási szervekkel nem rendelkező rendi államnak egy egységes, centralizált, hiearchikus államszervezettel való felváltását. A társadalom egészét át tudta fogni, decentralizált jogalkotásra, ítélkezésre, igazgatásra, adóztatásra, erőszak-alkalmazás központosítására. A hűbéri jogot országosan egységes modern jog váltotta fel. Eszközrendszere: hadsereg, rendőrség, diplomáciai szervezetek. A hivatali apparátus legfőbb területe: gazdasági igazgatás. Oka: új állami-politikai funkció: ”a gazdaság irányítása”, vagyis állami úton kell szabályozni és irányítani a nemzetgazdaságot. Első gazdaságpolitikai rendszere a merkantilizmus, ami megfogalmazta, hogy az állami gazdaság forrása a népesség adózóereje. Jellegzetes tendencia, hogy az állami hatalom birtokosai elvitatták az erőszak-alkalmazás jogát, szert tettek a fizikai erőszak legális alkalmazásának monopóliumára. Az uralkodó, az isteni jogok birtokosa, az
állam vagy vmely szerve minden más hatalom felett áll. A főhatalom birtokosa a (szuverén) egy adott terület és népessége felett a legfőbb hatalommal rendelkezik, ennek ellensúlyozása politikai-állami tevékenység és a vallási meggyőződés elválasztása (szekularizáció), ami az egyházak politikai hatalmának háttérbe szorulásával járt. A feudális abszolutizmus különbözött Európa régióiban. A legszélesebb regionális különbségek a nyugati és keleti abszolutizmusok között. Nyugatiak: rövid ideig álltak fenn, nemességet az államapparátus részévé tették, biztosították számukra a polgári tevékenységet, a társadalmat” az állam alá rendelték”, gazdasági protekcionizmus a magánszférát erősített, a társadalom „világosította fel az uralkodót.. Keleten: a nemesi osztály automatikusan hivatalnok vagy katona, társadalmat ”államosították”, magántulajdon nincs, az uralkodók alattvalóikat kívánták felvilágosítani, a politikai-katonai egység birodalommá vált. Közös: az államilag irányított expanzióval oldották meg a társadalmi-gazdasági problémákat.Pl: Lengyelország nem lépett a koncentrálás útjára, így a születendő nagyhatalmak letörölték a térképről .A porosz abszolutizmus katonai - bürökratikus szervezettsége ellenére hajlékony volt a Nyugathoz való felzárkózáshoz.
A nyugati fejlődést befolyásoló legfontosabb tényező, hogy kialakult a polgári társadalom.
További kivonatok a következőről Az abszolút állam