Mit tekintünk végrehajtáshoz tartozónak?
Summary ratings: 3 stars
(xx voters)
Látogatások
:
86
szó:
900
Kiadás kelte: május 28, 2007
Mit tekintünk végrehajtáshoz tartozónak? 1. A különbséget a kormányzat, tág értelmezése ill. a hatalommegosztás tanának megfelelő, szűkebb értelmezés adja. Szoros értelemben a kormányzattal azonosítják a végrehajtó hatalmat, feladata a hatalmi-döntéshozó gépezet működtetése, az egyensúly megteremtése a másik két hatalmi ággal. 2. A különbséget a végrehajtó hatalom és a közigazgatás viszonya adja. Ez a politikai és szakmai elem szétválasztására utal. A politikai felső szint elválasztása kell az igazgatási testülettől, hogy a politikai erőviszonyok változása ne dúlhassa fel az állami irányítást, vagyis a politikai racionalitás ne rendelhesse maga alá az igazgatási, szakmai racionalitást. 3. A köztársasági elnök a végrehajtó hatalom részese v. csak szimbolikus szerepű. A parlamentális köztársaságban ez utóbbi érvényes, míg a prezidenciális rsz. – ekben az államfő a végrehajtás tényleges hatalommal rendelkező feje. 4. Az önkormányzat és kormányzat elválasztása. A központi hatalomirányítási alárendeltségétől független területi önkormányzatoknál csak olyan kérdések, eldöntése kerül magasabb szintre, melyek helyben nem hozhatók meg ill., ahol a helyi érdekekkel szemben a közérdek elsőbbséget igényel. A mindennapi erőviszonyok és érdekérvényesítési lehetőségek függvénye az önkormányzatok és kormányzat hatásköre közti határ. 5. Végrehajtás és állami intézmények különbségében a vízválasztó, hogy az állam az adott szervezet felett, mint tulaj v., mint a közhatalom birtokosa gyakorol felügyeletet és irányítást. Az állam, ha tulaj magánfélként lép fel, de a közösség képviselőjeként, ha a közhatalmat gyakorolja. A jogállamiság alapvető követelménye e két szerepkör és ezek intézményrsz. – ének különválasztása. A közigazgatási apparátus elkülönülésének magyarázata a végrehajtó hatalomtól a szakértelem. A politikai vezetéssel szemben az igazgatási app. eszközei: a politikai döntések előkészítése és befolyásolása, azok végrehajtása, diszkréció (az app. tagja választhat, hogyan érvényesíti az adott esetben a kormányzati hatalmat). A közigazgatás a hatalmi ágaktól a célok és eszközök megkülönböztetésével történik. A célokat a törvényhozó és a végrehajtó hatalom határozza meg, az eszközökről az app. dönt. Az igazgatási app. forrásai: specifikus szakértelmű tagok, a szakismeretek szervezetten kapcsolódnak össze, így az összetett problémák kezelhetők munkamegosztással, gyakorlati tapasztalatokkal bír, a bürokratikus szervezeti forma minden előnye. A közig. app. semleges, nem függ közvetlen partikuláris politikai csoporttól, tevékenységét nem politikai megfontolások vezetik. A politikai rsz. és állami szervezetrsz. Része, hisz rajta múlik a rsz. gyakorlati működése. Bíráskodás Kérdés, hogy ez hatalmi ág – e ill. milyen feltételek közt az. A bíráskodást a hatalomtól való függetlenség jellemzi, hogy az ítélkezés pártatlan és igazságos lehessen, habár jellemzi egyfajta politikai elkötelezettség. A bíróság semleges lehet a felekkel szemben, de nem lehet a hatalom által érvényesített renddel szemben. A Bíráskodás és végrehajtás kapcsolatának elve, hogy „aki az adót beszedéséért felel, az bíráskodik”. A bíráskodás és jogalkotás mély kapcsolata a bírói jogalkotás történelmi hagyománya, de a bíráskodás jogalakító szerepének elismerésével. Jogként bármi kimondható, de csak az érvényesíthető, amit a bíróságok érvényesíteni hajlandóak. A bírói jogalkotás a törvényhozás hatáskörének elvonását jelenti. Erre a központi hatalom reagálhat visszavonulással v., ha maga számára tartja meg a politikai kérdéseket v., ha önkényesen beavatkozik v., ha a bírákat a rsz. elkötelezettjeivé teszi (politikai kötöttséget jelent, ha a bírákat nem választják). A bíráskodás nem a bíróságokkonkrét perekben való politikai elkötelezett működése miatt tekinthető hatalmi ágnak, hanem a másik két hatalmi ággal szembeni ellenőrző, egyensúlyozó szerepe miatt. Két hatásköri és szervezeti formája: a jogalkotást ellenőrző alkotmánybíróság, és a végrehajtást ellenőrző közigazgatási bírósági eljárások. A bíráskodás az igazságszolgáltatásban is elhelyezkedik, amely a bíráskodás köré szerveződő, alárendelt tevékenységrsz.. Ez a felek pozíciója körül kristályosodik ki, az ügyészi és ügyvédi hivatást elválasztva. Jogaik és kötelezettségeik eljárásilag kiegyenlítettek. Az igazságszolgáltatási rsz. gerince a rendes bíróságok hierarchikus szervezete. A legalsó szintet a helyi bíróságok adják első fokon eljárva, majd másodfokon ill. egyes esetekben első fokon a területi bíróságok, a legfelső szint a legfelsőbb bíróságé. Ez utóbbi a perorvoslati eljárásokban elvi döntéseket hoz, ügyelve az ítélkezés törvényességére. Az általános hatáskörű rendes bíróságok mellett különbíróságok és különleges bíróságok vannak. . A különbíróságok három elv szerint csoportosíthatók 1. Bíráskodástól független, nem állami igazságszolgáltatást jelentenek a választott bíróságok (munka -, nemzetközi közjogi vitákban). 2. A hatásköri bíróságok létét veti fel a közigazgatási és alkotmánybíróságok. Ezek döntik el, hogy vmely. ügy rendes v. különbíróságok hatáskörébe tartozik. 3. Kialakulhatnak különbíróságok ügycsoportok mentén, melyek v. a rendes bíróságokból váltak ki v. bírósági szervezeten kívüli, pl.: kereskedelmi, katonai, munkaügyi bíróságok. A különleges bíróságokat a bírósági szervezeten kívül és az ügyek meghatározott körére, egy adott történelmi helyzetben felmerülő perek lefolytatására állították fel. Az ügyészség a bírósággal párhuzamos, ahhoz kapcsolódó szervezet. A központi államhatalom által okkupált ”közérdek” képviselője, az állami büntetőhatalom érvényre juttatása, mert a bűncselekmények nem csak a sértettnek okoznak sérelmet, hanem az együttélés rendjének, és nem kívánatos magánbosszúval az egyéni sérelmek megtorlása. Az, hogy megvalósult – e a köz sérelme az ügyészségre van bízva, bár az eljárás lefolytatása a bíróság feladata. A közösség sérelmének v. a kiszolgáltatott vádelmének érdekében van jelen az ügyész a nem büntető peres eljárásokban. A bírák önállóan járnak el, nem utasítható. Az ügyészek erős szervezeti függésben, konkrét ügyekben kiadható utasítások alatt ténykednek. Az ügyészségi app. v. az igazságügyi miniszter alatt a bíróságok mellett működik v. függetlenül. Az ügyvédség szervezeti kötetlenségben működik. Szakmai kontrollt és érdekképviseletet a kamarák biztosítanak. A magánvádból kinőtt, a központi hatalom által kisajátított közvád gyakorlására létrejött ügyészségek mellett a vádló szerepét esetenként ügyvédek is ellátják.
További kivonatok a következőről Mit tekintünk végrehajtáshoz tartozónak?