Az államok osztályozása
Summary ratings: 3 stars
(xx voters)
Látogatások
:
151
szó:
900
Kiadás kelte: május 28, 2007
Az államok osztályozása
Az államok osztályozására szolgáló kategóriák Amikor az államokat típusokba osztjuk, a politikai rsz, állam, alkotmányos rsz., kormányzati rsz. viszonyát kell tisztáznunk. Rendszer fogalma: egy bizonyos szemszögből együvé tartozó intézmények és szabályok összessége. (a) Politikai rsz.: hívószava a politika, azaz mindazok az intézmények és szabályok részei a politikai rsz. - nek, melyeknek közük van a politikához. A politikai rsz. bizonyos intézmények hálózatát jelenti, beleértve azokat, melyek közvetlenül nem gyakorolnak hatalmat. (b) Állam: az adott területen lévő polgárok összességét ill. a főhatalmat gyakorló szervezetrsz. – t jelenti. Hívószava és határai megvonója a szuverenitás, a főhatalom. (c) Alkotmányos rsz.: hívószava az alkotmány, mely az államszervezet működésére vonatkozó legfontosabb szabályok foglalata. (d) Kormányzati rsz.: hívószava a kormányzás, a kormányforma a végrehajtó, törvényhozó hatalom belső viszonyait és működését leíró kategóriája. Az államok csoportosítása:
(a) Ha a politikai rsz. – t vesszük figyelembe totális államról v. demokráciáról, beszélünk (b) Ha az állami főhatalmat tartjuk szem előtt, a szuverenitás eloszlását kell figyelnünk. Unitárius ill. föderatív államot különböztetünk meg. (c) Az alkotmányos rsz. alapján: monarchia ill. köztársaság. (d) A kormányzati rsz., vagyis a törvényhozó és kormányzó szervek viszonya alapján: prezidenciális köztársaság, kancellári kormányzás, parlamentáris köztársaság stb. Az államok osztályozása a politikai rsz. szemszögéből Arisztotelész a politika szót a városállamra vonatkozó ismeretek összességeként használta. Így 6 fő államforma létezik:
(a) A királyság jó államforma, amit egy ”uralkodásra alkalmas „férfiú kormányoz. A lényeg, hogy a király betart – e bizonyos írott v. íratlan szabályokat. Ha önkénye szerint kormányoz, türannosz lesz és az államforma a türannisz (b) Az arisztokrácia esetén egy kisebb nemes férfiakból álló csoporté a hatalom, akik a gazdagok közül valók és hatalmukat a köznépre tekintettel gyakorolják. Ha a vezetőkből hiányzik az erény, a kormányzás nincs tekintettel a köznépre, a vezetők megválasztásában a pénz dominál az arisztokrácia oligarchiává alakul. (c) A demokrácia az egyenlőséget, a vagyontalan tömeg uralmát jelenti, ahol az osztályok jogaikban egyenlők. Az a legrosszabb, ha a vezetők kiválasztásában semmilyen szerepe nincs a rátermettségnek és sorsolják azokat ill. ha a választójogot minden szabad megkapja, mert a tömeg azt v. eladja v. a demagógok hatása alá kerül. (d) A politeia a legnemesebb államforma, az oligarchia és demokrácia keveréke. A középút állama, mely a középrétegre támaszkodik. Ez a vegyes államforma egyesíti a többi előnyös tulajdonságait. Duverger a politikai rsz. – ek sajátosságai alapján egy képzeletbeli centralista – pluralista skálán
helyezi el azokat. A totális állam kifejezést először Mussolini korporativista államára alkalmazták. A diktatúra szó az ókori Rómában szükségállapot volt, mikor a katonai vezető korlátozott ideig teljhatalmat gyakorolt. Mai megfelelője a szükség, - ill. rendkívüli állapot. 1. A centralista rsz. – ek pártnélküli v. egypártrsz. – ek a régi monarchiák v. nyílt diktatúrák jellemvonása. Nem minden pártnélküli rsz. centralista, pl.: az ókori görög demokráciában sem léteztek pártok. A pártnélküliségnek össze kell kapcsolódnia ahierarchikus hatalmi struktúrával, a centralizmushoz. A centralista rsz. – ek megtestesítői a modern egypártrsz. – ek. Szülőatyjának Lenint tekintik. A bolsevik párt az egyetlen párt, erősen központosított, mely kihat a választások jellegére és a kormányzás stílusára, hisz az összes kormányzási funkció egyetlen központban összpontosul. Van írott alkotmány, elkülönült bírói közigazgatási szervek, ülésezik a parlament. De a párt szervei központi és helyi szinten irányítják a törvényhozó, végrehajtó és bírói szerveket. Ez jellemezte az olasz fasiszta államot. (a) Félig centralista rsz. – ekben az egyetlen párt demokratikusabb, pluralistább. Ha több párt van egyikőjük a domináns. Az első típus a hajlékony egypártrsz., amikor az egyetlen párton belül irányzatok léteznek, a politikai döntések demokratikusan születnek, az államhatalmi ágak autonómiát élveznek, munka-, hatalommegosztás érvényesül. Pl.: Törökország Kemal pasa idején, korai lenini bolsevik állam. A második típus a domináns pártrsz., mely átmenet a centralista és pluralista rsz. – ek közt. A keret már többpárti: van ellenzék, de a politikai irányvonalat a domináns párt határozza meg. Pl.: a dualizmus idején a Tisza – féle rsz.. 1. A pluralista rsz. – ekben egyetlen párt sem tör teljes hatalomra. Vizsgálatkor a következőket kell megfigyelni: kormányzati rsz. típusok, pártok száma – kétpártrsz. (nem kell koalícióra lépnie) ill. többpártrsz., a pártok belső struktúrája, különösen a kétpártrsz. – nél, ahol merev v. ál – kétpártrsz. – ről beszélünk. A merevnél a pártok homogén csoportok és szavazáskor a képviselők szigorú pártfegyelem alatt állnak. A miniszterelnök a többségi párt vezére. Pl.: Nagy – Britannia. A hajlékony kétpártrszben (az amerikaiban) a pártok csak a választási kampány idején élnek, a képviselők nem pártvonal szerint szavaznak, mert az egyes problémák alkalmilag osztják meg a képviselőházat. A pluralista rsz. – ek 4 fő típusa:
(a) A prezidenciális, ál – kétpártrsz. – en alapuló típus az USA – ban valósult meg. Latin – Amerikában, KKEu. – ban a prezidenciális rsz. – ek többpártrsz. – en nyugszanak. Az elnökválasztáskor az előbbiben 2 jelölt, az utóbbiban többen versengenek. (b) Kétpárti parlamenti rsz. – ek prototípusa Nagy – Britannia, ahol a kormány és a miniszterelnök túlsúlyban van. (c) A többpárti parlamentáris rsz. – ek NyEu., KKEu. néhány államát jellemzi: koalíciós kormányok, ingadozó parlamenti többség, állandó politikai egyensúlykeresés . (d) Versengő pártrsz. – en alapuló prezidenciális rsz. jellemzi KKEu. – t. Egy erős elnöknek egy ingatag többpárti törvényhozással kell együttműködni. Az elnök és a parlament közti konfliktusokra v. széles jogkört biztosítanak az elnöknek v. a viták el is mélyülhetnek.
További kivonatok a következőről Az államok osztályozása