Az előirányzatok adják meg a tárgyévi gazdálkodás
pénzügyi keretét. A költségvetési
szerv meghatározott jogi keretek között változtathatja,
módosíthatja kiadási és
bevételi előirányzatait.
Előirányzat
módosítás tipusai:
-
előirányzat csökkentés: az előirányzat mérséklése az
adott ktgvetési éven
belül -
előirányzat zárolás: az előirányzat adott
költgvetési évi
felhasználásának ideiglenes vagy
feltételhez kötött korlátozása, felfüggesztése.
-
Előirányzat törlés: az előirányzat felhasználásáról történő
végleges lemondás
-
Előirányzat átcsoportosítás: a kiadás bevételi előirányzatok
főösszege nem változik és csak azon belül változtatjuk meg az egyes
részelőirányzatokat.
-
Az előirányzat módosítás jellege szerint: *egyszeri
vagy eseti: csak az adott költgvetési szervre vonatkozik. *Tartós:
végleges szerkezeti jelleggel beépül a költgvetési szerv előirányzataiba.
Előirányzat
módosítás hatáskörönkénti megoszlása: módositásra jogosultak
-
Országgyűlés→
1.
módósítja a ktg-i törvényt 2. pótköltségvetési törvényt alkot (ha
évközben jelentős változások történnek vagy általános tartalékot felhasználták)
-
Kormány→ előirányzat változtatási
jogköre van 1. fejezeten belül a címek közötti átcsopotosításon 2.
általános és céltartalék felhasználásakor
-
Felügyeleti
szervek→ 1.
többlet feladat elremdelése, előirányzat emelés 2.
saját bevételi
előirányzat emelése 3. fejezeti kezelésű előirányzat terhére
engedélyezett pótelőirányzat
-
helyi és
kisebbségi önkorm. → költségvetési szerv előirányzat módósításásra vonatkozó
érvényes szabályok vonatkoznak 1. saját hatáskörben nem változtathatnak 2.
előirányzatok közötti átcsoportosítás
-
Központi költgvetési szervek
vezetője saját hatáskörükben. → kiemelt előirányzat, rész
előirányzatokat felemelheti 1. többletbevételből 2. előirányzat
maradványból 3. vállalkozási tartalékból
További kivonatok a következőről A költségvesi előírányzatok fogalma, előirányzat módosíts típusai, hatáskörönkénti megoszlása