Az Országgyűlés
megválasztására vonatkozó törvény egyesíti
Az egyéni és listás választási
rendszert. A 386 képviselői helyből
ugyanis 176-ot egyéni választókerületben választanak meg (a jelöltnek abszolút
többséget kell szereznie – ezért itt nagy valószívűséggel második fordulóval
kell számolni, ahol már a relatív többség is elég), 152 képviselőt pedig 20
területi listán (ahol a 19 megye és a főváros képez egy-egy
választókerületet). Valamennyi töredékszavazat összeszámlálása után osztják ki
az 58 mandátumot kitevő országos listát. A magyar választójog
szigorú megkötést is tartalmaz: a területi és az országos listán elnyerhető
mandátumokból csak az a párt részesülhet, amely esetében a
leadott szavazatok száma országos szinten meghaladja az összes leadott szavazat 4 %-át.
ha ez a
feltétel nem teljesül, az adott párt sem területi listán, sem az országos
listán nem kaphat mandátumot. A szavazatok összeszámlálása a területi listák
esetében a Hagenbach-Bischoff-féle módszerrel, az országos lista esetében a
d’Hondt-féle
módszerrel történik. Ha a területi listák esetében marad
kiosztatlan mandátum, úgy ezt hozzáadják az országos listához.
További kivonatok a következőről A VÁLASZTÓJOG