Hazánk csatlakozása a II. világháborúba szükségszerű volt,mert a bécsi döntések értelmében a
Szlovákiától és Romániától
visszakapott területek miatt Magyarország elkötelezte magát Németország
mellett.
A magyar vezetés azonban kezdettől fogva vonakodott a háborúba lépéstől,és végig a kilépés
lehetőségeit kereste.
1942 elején Kállay kinevezésekor legfontosabb feladatának az óvatos külpolitika előkészítését
tette.Terve azonban sikertelen maradt az addigi németbarát közfelfogás miatt.Tervét az is nehezítette,
hogy a külkereskedelmi forgalom 70%-a a Német Birodalmon keresztül bonyolódott.
Kállay kettős politikát folytatott:semleges országokban titkos magyar követek tárgyalásokat
kezdtek az angolszász hatalmak képviselőivel és 1943 őszén előzetes fegyverszüneti egyezményt
írtak alá.Pl. hazánk kivonja csapatait a Szovjetunióból;fokozatosan csökkenti a gazdasági együttműködést
Németországgal.
A német hírszerzés azonban kezdettől fogva tudott a magyar kormány minden lépéséről,ezért
már 1943 végén kidolgozták hazánk katonai megszállásának tervét,melyet 1944. március 19-én
végre is hajtottak.
Ezt követően Horty
Sztójay Döme berlini követet nevezte ki,a birodalom teljhatalmú megbízottja
mégis a németek által kinevezett Edmund Veesenmayer lett.Ekkor vette kezdetét a magyar
holocaust.
Az új kormány feloszlatta a pártokat,szakszervezeteket,a főispánok,polgármesterek nagy részét
leváltották.Hitler-nem bízva a magyar vezetésben-német megszállás alatt tartotta Magyarországot.
Horthy 1944 augusztusában elkezdte a magyar kiugrás előkészítését.Ez a kísérlet azonban
azért nem sikerült,mert nem volt túl jól előkészítve: túl későn és túl lassan vették fel a kapcsolatot
a Szovjetunióval.1944. október 11.-én Magyarország fegyverszünetet kötött a Szovjetunióval.
4 nap múlva Horthy bejelentette hazánk kilépését a háborúból.Horthyt ezt követően
letertóztatták és lemondatták.