o
a vállalkozás folytatásának elve Þ az elv intézmény folytatását jelenti
1. magába foglalja, hogy a költségvetési intézmény
jövőbeni feladat ellátása hogyan érvényesül 2. számba kell venni az elvégezendő feladatokat 3. esetleges szerkezetváltásokat 4. tevékenységek bővülését ill.
szűkülését 5. esetleges tartalékokat 6. beszámolónak olyannak kell lenni, amely megbízható alapot
szolgálhat a következő év ktg. tervezéséhez.
o
a teljesség elve Þ 1. minden bekövetkezett
gazdasági eseményt rögzíteni kell a könyvekben a
specialitás a gazdálkodási időszakra, vonatkozik 2. a jan. 1- dec. 31- közötti gazdasági eseményeket és teljesített
pénzügyi eseményeket rögzítjük a könyveinkben 3. illetve a mérleg fordulónapjáig (december.31) a készletekben,
forrásokban bekövetkezett változásokat 4.
gazdasági események könyvelésének alapját képező, az adott üzleti évre
vonatkozó bizonylatok hiánytalanul, hézagmentesen feldolgozottak legyenek
o
a valódiság elve Þ 1. könyvvitelben rögzített, a beszámolóba felvett tételek a valóságban is
megtalálhatóak, bizonyíthatóak, kívülállók által is megállapíthatók legyenek. 2. alapvető feltétele a beszámolót
alátámasztó leltár
o
a világosság elve Þ 1. könyvvezetés is, a beszámoló is érthető, áttekinthető legyen 2. beszámolót megalapozó könyvvezetés
olyan legyen, hogy nehézség nélkül eligazodjunk 3. beszámoló sem túl részletezett, sem túl összevont ne legyen,
hogy megállapítható legyen a gazdálkodó szerv valós pénzügyi helyzete
o
a következetesség elve Þ 1. azt jelenti, hogy a gazdálkodóról adott információ tartalma és formája,
az azt alátámasztó könyvvitel vonatkozásában az állandóság és az összehasonlíthatóság
biztosított. Ezen alapelv érvényesítésének záloga a következetesen alkalmazott
számviteli politika 2. ez lehetővé
teszi a különböző időszakok adatainak összehasonítását 3. speciális jellege→ hogy
éves (féléves) költségvetési beszámoló részét képező pénzforgalmi jelentés
szerkezeti felépítése, formája azonos az elemi költségvetéssel.
o
a folytonosság elve Þ 1. üzleti év nyitómérleg adatainak meg kell egyezniük az előző
üzleti év megfelelő zárómérleg adataival
o
az összemérés elve Þ 1. azt jelenti, hogy az adott időszak teljesítményét kell
szembeállítani az ahhoz kapcsolódó ráfordításokkal
2. évvégén beszámoló készítésnél, a
pénzügyileg teljesített kiadásokat-bevételeket összemérjük, és ezeknek a
különbözete lesz a tartalék
3. összemérés elvénél külön-külön kell alkalmazni az
*alaptevékenységet és a * vállalkozási tevékenységet, ezeknek
a számlái teljesen elkülönülnek. Fontos:
a) bevételként a tárgyévben ténylegesen befolyt pü. realizált
bevételeket kell
figyelembe venni b) ráfordításként
a tárgyévi tényleges kiadásokat kell figyelembe venni
o
az óvatosság elve Þ 1. eszközöket nem lehet magasabb értéken feltüntetni, mint ahogy saját előállítású készleteknél→ az előállítási
költségnél, vásárolt készleteknél→ a bekerülési értéknél magasabb
értéken nem szerepelhetnek 2. értékcsökkenést
mindig elkell számolni, függetlenül attól, hogy az üzleti év eredménye nyereséges
vagy veszteséges volt 3. bizonytalan
bevételt nem vehetek figyelembe az eredmény megállapításánál 4. speciális→ alaptevékenységnél
értékcsökkenés előny-hátrány nem vetődik fel,
nem üzleti alapon, nem nyereségszerzési célból történik, csak a
vállalkozási tevékenységnél, ahol a cél nyereség elérése, itt akkor is el kell
számolni, ha az negatív előjelű lesz 5. alacsonyabb
értéken való értékesítés okai nem, ill. csakrészben állnak fenn, akkor a
korábban elszámolt értékvesztést vissza kell írni 6. 2003-tól saját döntés alapján, a piaci értéken történő
értékesítést, akkor alkalmazzuk, amikor a piaci ár magasabb, mint a könyv
szerinti értéke
o
a bruttó elszámolás elve Þ 1. bevételek-kiadások, követelések-kötelezettségek egymással szemben nem
számolhatók el - a törvényben szabályozott esetek kivételével - az elszámolás
során nem szabad összevonni 2. tilos
a "nettósítás", zavarja a megbízható és valós kép bemutatását
o
az egyedi értékelés elve Þ 1. minden egyes eszközt, forrást a költségvetési szervek
esetén is egyedileg kell rögzíteni és értékelni, és leltárral kell alátámasztani
2. értékelési elvet lehet
alkalmazni: a) vásárolt készleteknél
b) saját termelésű készleteknél e) értékpapíroknál
o
az időbeli elhatárolás elve Þ 1. tárgyév-következő év között meg kell osztani a költségeket és a
bevételeket 2. speciális → ez
államháztartás szervezeteinél nem alkalmazható, pénzforgalmi szemlélete miatt
o
a tartalom elsődlegessége a formával szemben
elve Þ 1. éves beszámolóban a gazdasági eseményeket a tényleges
gazdasági tartalmuknak megfelelően kell bemutatni, valós tartalmuk alapján kell
megítélni és nem azok elnevezése, jogi formája szerint. 2. tv. szerint kell elszámolni.
o
a lényegesség elve Þ 1. beszámoló szempontjából, lényegesnek minősül minden olyan információ,
amelynek elhagyása vagy téves bemutatása – észszerűség határán belül -
befolyásolhatja a felhasználóknak a beszámoló alapján hozott gazdasági
döntéseit 2. lényeges-nem lényeges
információk, meghatározásánál meg kell határozni, hogy mi tekinthető figyelembe
veendő szempontnak 3. Vhr 8 § (5) bekezdése alapján figyelembe
veendő szempontok a) megbízható és
valós összkép kialakítása b) piaci
értéken történő értékesítés esetén, a piaci és a könyvszerinti érték közötti
különbözet jelentős összegének meghatározása c) terven felüli értékcs. elszámolása d) kis értékű tárgyi eszk., vagyoni értékű jogok és szellemi
termékek minősítése
o
a költség-haszon összevetésének elve Þ 1. beszámolóban nyilvánosságra hozott információk hasznosíthatósága álljon
arányban az információk előállításának költségeivel 2. speciális→ felsőszintű hatóság által előírt információt,
szolgáltatni kell, attól függően, hogy az mibe kerül, tehát az ÁHT szervei nem
mérlegelhetnek, elő kell állítania
o
Számlarend:
egyik legkomplexebb szabályzat, számlarend kialakításánál figyelembe kell
venni: 1) számviteli alapelvek
érvényesülését 2) érvényre kell
juttatni a számviteli politikában meghatározott elveket, módszereket 3) jogszabályi háttér: számvitelről
szóló 2000. évi C törvény és a ÁHT
szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségeinek sajátosságairól
szóló 249/2000 (XII.24.) kormányrendelet
4) saját számlatükör kialakításánál
figyelembe kell venni a számlapolitikát 5)
részletes szabályzatot
o
számlarend tartalmazza: 1) minden
alkalmazásra kijelölt számla számlajelét és megnevezését 2) számla tartalmát, ha számla megnevezéséből nem állapítható meg,
akkor a számla értéke növekedésének és csökkenésének jogcímeit 3) számlát érintő gazdasági eseményeket
és azok számlákkal való kapcsolatát 4) feladások
rendjét 5) főkönyvi számla és
analitikus nyilvántartás kapcsolatát 6) számlarendben
foglaltakat alátámasztó bizonylati rendet
o
számlakeret: az
eszközök és források változását, az egyes gazd-i eseményekhez kapcsolódó pü-i
mozgásokat egys