Jogi
tények fogalma, fajtái:
Azokat
a jelenségeket, amelyek jogviszonyok keletkezését, módosulását vagy megszűnését
váltják ki, jogi tényeknek nevezzük.
Általában
több egymással összefüggő jogi tény szükséges valamilyen jogkövetkezmény
kiválasztásához.
Az
összefüggő tények tényállásának az azt alkotó jogi tények tényállásának
nevezzük.
I.
A jogi tények csoportosítása:
1. a jog keletkeztető tények: a
jogszerzés
lehet eredeti vagy
származékos.
Eredeti:
ha jogosultság más személyeknek a dolgon fennálló jogára tekintet nélkül
keletkezik, vagy olyan jog keletkezik, amely addig senkit sem illetett, pl.:
elbirtoklás, találás.
Származékos:
ha a jogszerelő személy a jogutód, a jogelődtől szerzi meg a
jogot és
kötelezettséget, annak a helyébe lép, pl.: átruházás.
Nemo
plus iuris elve: senki sem ruházhat át több jogot, mint amivel ő jogszerűen
rendelkezhet.
A
származékos jogszerzés lehet:- egyetemes,
- univerzális vagy különös,
- szinguláris, csak meghatározott
részeire terjed ki.
2.
jogviszonyt módosító jogi tények: a jogviszony minden elemében előállhat.
3. a jogviszonyszüntető jogi
tények: szintén változatosak lehetnek, elsősorban rendeltetésszerű teljesítés a
felek egybehangzó akaratnyilvánítása.
II.
A jogi tények csoportosítása:
-
emberi magatartás,
-
emberi körülmény,
-
embertől független külső körülmények,
-
közhatalmi aktusuk.
További kivonatok a következőről Jogi tények fogalma, fajtái