Munkavállalói kártérítési felelősség
Ha a munkavállaló a munkaviszonyból
származó kötelezettségét vétkesen megszegi, s ennek következményeként kárt okoz a munkáltatónak, vagy a kizárólagos használatra átvett munkáltatói tulajdont képező vagyontárggyal nem tud elszámolni, és hiánya keletkezik a munkavállaló anyagi (kártérítési) felelősségéről beszélünk. A kötelezettségek leírása a törvényben, munkaszerződésben, munkaköri leírásban vannak, és a szakmai szokásokból vezethető le.
Munkavállaló kártérítési felelősségének fajtái:vétkességi
felelősség, őrzési felelősség, leltárfelelősség.
1. Vétkességi felelősség: Vétkesség esetén a munkavállaló a kötelezettségszegést felróható módon szándékosan, vagy gondatlanul okozta. A szándékosság lehet egyenes szándék, erről beszélünk, ha a munkavállaló akarja a kötelezettségszegést, hogy ezzel kárt okozzon a munkáltatónak. Eshetőleges a szándék, ha a munkavállaló akarja a kötelezettség szegést, de már a kár bekövetkezésébe belenyugszik. Mind a két alakzata azt vonja maga után, hogy a keletkezett tényleges kárért, a munkavállaló teljes mértékben felel. Ha több személy okozta a kárt, akkor egyetemleges a felelősség a teljes kárért.
Gondatlanság esetén a munkavállaló kötelezettség szegése lehet tudatos gondatlanság és hanyagság. Tudatos gondatlanság ha a munkavállaló kötelezettség szegése szándékos, de a kár bekövetkezését nem akarja, vagy abban bízik, hogy mások elhárítják, elmarad, nem következik be. Hanyagság esetén a szakmai kötelezettségeket, a kellő gondosságot nem tartja be a munkavállaló, hanyagul végzi a munkáját és ezzel kárt okoz. Ebben az esetben a munkavállalót, csak félhavi átlagkeresete erejéig felel. Kollektív szerződés legfeljebb hat havi átlagkeresetig határozhatja meg kártérítés mértékét.
Vétkességi felelősség öt eleme:
kötelezettség szegés
kár
vétkesség
a kötelezettség szegés váltja ki a kár bekövetkezését
a károkozás jogellenes volt a munkavállaló részéről (mentő körülmény az élet és testi épség védelme).
2. Őrzési felelősség Akkor beszélünk róla, ha a munkavállalót többlet kötelezettségként az általa jegyzék, vagy elismervény alapján átvett vagyontárgyakért - amelyeket vissza kell szolgáltatni - visszaszolgáltatási és megőrzési felelősség terheli. Felelősség megállapításának feltételei: a dolgozó tud az elszámolási kötelezettségéről; az eszközöket jegyzék, elismervény alapján veszi át visszaszolgáltatási kötelezettséggel; az átvett vagyontárgyat állandóan őrizetében tartja vagy kizárólagosan használja. A munkavállaló kimentési lehetőségei. Ha a feltételek fennállnak, de bizonyítani tudja, hogy a hiányt elháríthatatlan külső ok idézte elő. Az őrzés feltételeit a munkáltatónak kell biztosítani, ha
munkáltató nem biztosítja az őrzés objektív feltételeit, akkor az nem róható fel a munkavállalónak. Őrzés egyedi, biztonságos elzárhatóságot jelent.
3. Leltárfelelősség:
Ha a munkavállaló a munkaköre folytán, munkaszerződés szerinti munkakörben, a munkáltató által leltárral átadott vagyontárgyaknak, áruknak, anyagoknak értékesítését, forgalmazását végzi, és eközben kezeli, és a forgalmazást követően a forgalmazásból adódó veszteség leszámítása után az ismeretlen okból keletkező hiányért felel.
Feltételek:
leltár felelősségi megállapodást kell kötni írásban a munkavállalókkal. Ebben meg kell határozni a szerződés alanyait, melyek azok a vagyontárgyak amelyeket leltárfelelősséggel vesznek át. Milyen mértékű a keletkezett leltárhiányért a felelősség mértéke.
Leltárkészletet szabályszerűen átadják, azt átvegyék.
A leltározás külön szabályzatban meghatározott feltételek szerint történjen, a leltári készlet teljes leltározásával.
A munkavállaló a leltáridőszaknak legalább a felében a boltban dolgozzon.
Mentesülés: a feltételek közül bármelyik hiányzik, vagy ismert okból keletkezett a hiány,
- a munkáltató nem biztosította a megfelelő őrzés feltételeit.
Munkáltató kártérítési felelőssége:
A munkáltató a termelési tevékenysége folytán olyan munkaműveleteket végeztet, amely gyakran veszélyforrást jelent a termelési folyamatban résztvevő munkavállalóra. A munkáltató a munkavállalónak munkaviszonyával összefüggésben okozott kárért vétkességére tekintet nélkül, teljes mértékben felel. Nem kell hozzá felróhatóság, nem kell hozzá vétkesség, pusztán az a törvényi feltétele, hogy a munkavállalónál kár keletkezzen, mégpedig munkavégzési tevékenységgel okozati összefüggésben (ok-okozati fennállás szükséges).
Kimentés: ha a munkáltató bizonyítani tudja, hogy a kár, a működési körén kívül eső elháríthatatlan ok volt,
kizárólag a károsult elháríthatatlan magatartása okozta a keletkezett kárt.
Amikor a munkavállaló (károsult) magatartása okozza (elháríthatatlan) a kárt, de nem kizárólag, mert megállapítható a munkáltató objektív felelőssége, akkor kármegosztásnak van helye. A kármegosztás során nem kell a munkáltatónak megtéríteni azt a kárt, amit a munkavállaló vétkes magatartásával okozott. Kivétel a legfeljebb 10 főt foglalkoztató magánszemély munkáltatónál van, ekkor a keletkezett munkavállalói kárért csak vétkességi felelősség terheli a munkáltatót, és mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a károkozás bekövetkeztében vétkesség nem terheli.
Felelősség fajtái:
üzemi balesetért és a foglalkoztatási betegségért való felelősség,
őrzési felelősség a munkavállaló munkahelyre bevitt vagyontárgyaiért,
egyéb munkáltatói felelősség, mindazokban az esetekben, mikor a munkáltatót a jogszabály szerint valamely kötelezettség teljesítése terheli, ennek nem tesz eleget, és ezzel okozati összefüggésben kára keletkezik a munkavállalónak.
Munkavállalói kárigények:
1.Dologi kár.
2.Kieső jövedelem