A szerződés
tartalma és tárgya:
Jogszabály meghatározhatja a szerződés egyes tartalmi elemeit, és
kimondhatja, hogy ezek a szerződésnek akkor is részei, ha a felek
eltérően rendelkeznek.
Jogszabály a hatályba lépése előtt megkötött szerződések tartalmát csak
kivételesen változtathatja meg. Ha a szerződés megváltozott tartalma
bármelyik fél lényeges jogos érdekeit sérti, a fél kérheti a bíróságtól
a szerződés módosítását, vagy - ha jogszabály másként nem rendelkezik -
a szerződéstől elállhat.
Hatósági ár megállapítására külön törvény szerint kerülhet sor.
A szerződésben kikötött szolgáltatás valamely dolog adására,
tevékenységre, tevékenységtől való tartózkodásra vagy más magatartásra
irányulhat.
A lehetetlen szolgáltatásra irányuló szerződés semmis.
A feltétel és időhatározás:
Ha a felek a szerződés hatályának beálltát bizonytalan jövőbeni
eseménytől tették függővé (felfüggesztő feltétel), a szerződés hatálya
e feltétel bekövetkeztével áll be.
Ha a felek a szerződés hatályának megszűntét tették bizonytalan
jövőbeni eseménytől függővé (bontó feltétel), a feltétel
bekövetkeztével a szerződés hatálya megszűnik.
Az érthetetlen, ellentmondó, jogellenes vagy lehetetlen feltétel
semmis; az ilyen feltétellel kötött szerződésre a részleges
érvénytelenség szabályait kell alkalmazni.
Amíg a feltétel bekövetkezése függőben van, egyik fél sem tehet
semmit, ami a feltétel bekövetkezése, illetőleg meghiúsulása esetére a
másik fél jogát csorbítja vagy meghiúsítja. Ez a szabály
harmadik személy jóhiszeműen és ellenérték fejében szerzett jogát nem érinti.
A feltétel bekövetkezésére vagy meghiúsulására nem alapíthat jogot az, aki azt felróhatóan maga idézte elő.
A feltételre vonatkozó szabályokat megfelelően alkalmazni kell arra az
esetre is, ha a felek a szerződés hatályának beálltát vagy megszűntét
valamely időponthoz kötötték.
A vagylagos szolgáltatás:
Ha a felek a szerződés tárgyaként több szolgáltatást úgy jelöltek
meg, hogy a szolgáltatások közül választani lehet, a választás joga -
ha jogszabály kivételt nem tesz - a kötelezettet illeti. A
kötelezettnek ez a joga a bírósági határozattal kitűzött teljesítési
határidő elteltével a jogosultra száll át.
Ha a jogosult választhatna, de a választással késedelembe esik, e joga a kötelezettre száll át.
A pénztartozás. A
kamat:
Pénztartozást - ellenkező kikötés hiányában - a teljesítés helyén érvényben levő pénznemben kell megfizetni.
Más pénznemben vagy aranyban meghatározott tartozást a fizetés helyén
és idején érvényben levő árfolyam (ár) alapulvételével kell átszámítani.
A szerződéses kapcsolatokban - ha jogszabály kivételt nem tesz -
kamat jár. Magánszemélyek egymás közti szerződési viszonyában kamat
csak kikötés esetében jár.
A kamat mértéke - ha jogszabály kivételt nem tesz - megegyezik a
jegybanki alapkamattal. A fizetendő kamat számításakor az érintett
naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamat
irányadó az adott naptári félév teljes idejére.
A felek által túlzott mértékben megállapított kamatot a bíróság mérsékelheti.A harmadik személy javára
szóló szerződés:
Ha a felek harmadik személy részére teljesítendő szolgáltatásra
kötöttek szerződést, e harmadik személy csak akkor válik közvetlenül
jogosulttá, ha a felek ezt kifejezetten kikötötték.
A harmadik személy a javára kikötött joggal attól kezdve rendelkezik,
hogy a szerződésről őt valamelyik fél értesítette; ha a jogot
visszautasítja, azzal a javára szerződött fél rendelkezik.
A kötelezett a szerződésből folyó kifogásait a harmadik személlyel szemben is érvényesítheti.
További kivonatok a következőről A szerződés tartalma és tárgya a magyar jogban