Tanúskodás a polgári perben
Tanúk:
Ha
a fél a tényállításait tanúkkal kívánja bizonyítani, meg
kell jelölnie
a bizonyítani kívánt tényeket és be kell jelentenie a tanúk nevét,
foglalkozását és pontos címét, vagy pedig a tanúkat a tárgyalásra elő
kell állítania.
A
tanút az elnök idézi meg. Az idézésben meg lehet jelölni
azokat a körülményeket is, amelyekre a tanú kihallgatása szükségesnek
mutatkozik, s a tanút fel lehet hívni, hogy meghatározott
feljegyzéseit, iratait vagy a bizonyításnál felhasználható egyéb
tárgyait hozza magával.
Ha a tanú a fél által bejelentett adatok téves volta miatt nem volt
megidézhető, a bíróságnak a tanú ismételt megidézése előtt meg kell
vizsgálnia, hogy a fél téves bejelentése nem a per elhúzását célozta-e.
Ugyanez áll akkor is, ha a fél az olyan tanút, akinek előállítására
vállalkozott, a tárgyalásra nem állítja elő.
Azt, akitől testi vagy szellemi fogyatkozása miatt helyes vallomás nem várható, tanúként kihallgatni nem lehet.
A tanú, ha a titoktartás alól felmentést nem kapott, nem hallgatható ki
olyan kérdésről, amely államtitoknak vagy szolgálati titoknak minősül,
vagy amelyre az üzleti titokra vonatkozó titoktartási kötelezettsége
kiterjed, kivéve, ha az a közérdekű adatok nyilvánosságára és a
közérdekből nyilvános adatra vonatkozó külön törvényi rendelkezések
alapján nem minősül üzleti titoknak.
A titoktartási kötelezettség az annak alapjául szolgáló viszony megszűnése után is fennmarad.
Azt, hogy a titoktartás alól való felmentésre az egyes esetekben mely
hatóság vagy szerv illetékes, a Kormány rendelettel határozza meg.
Azokat a kérdéseket, amelyekre a felmentést kérik, a felmentésre irányuló megkeresésben meg kell jelölni.
A törvény rendelkezései ellenére kihallgatott tanú vallomása bizonyítékként figyelembe nem vehető.
A tanúvallomást megtagadhatja:
a) a felek bármelyikének a törvényben megjelölt hozzátartozója;
b) az,
aki a tanúvallomás folytán magát vagy a törvényben
megjelölt hozzátartozóját bűncselekmény elkövetésével vádolná, az azzal
kapcsolatos kérdésben;
c) az
ügyvéd, az orvos és más olyan személy, aki hivatásánál fogva
titoktartásra köteles, ha a tanúvallomással titoktartási kötelességét
sértené meg, kivéve ha az érdekelt e kötelesség alól felmentette;
d) a jogvitával érintett ügyben lefolytatott közvetítői eljárásban eljárt közvetítő, szakértő.
Ha a tanú több pertárs közül nem valamennyivel áll a törvényben megjelölt viszonyban, a tanúságtételt a többiekre nézve
csak akkor tagadhatja meg, ha a vallomás nem különíthető el.
A törvény rendelkezései alapján a tanúságtétel nem tagadható meg, ha a kérdés:
a) olyan
jogügyletre vonatkozik, amelynél a tanú mint valamelyik fél képviselője
vagy mint ügyleti tanú maga is közreműködött, vagy amelynél valamelyik
fél a tanúnak képviselője volt, vagy ha a tanú a kérdéses jogviszonyban
a felek valamelyikének jogelődje;
b) a
tanú családtagjának származására, házasságára, életbenlétére, halálára,
kiskorú családtagjának elhelyezésére, kiadására vagy családi viszonyon
alapuló vagyonjogi ügyre vonatkozik.
A törvényben meghatározott
esetekben a tanút mentességére kihallgatása előtt, illetőleg mihelyt a
mentesség kiderül, figyelmeztetni kell. Ennek megtörténtét, valamint a
tanúnak a figyelmeztetésre adott válaszát a jegyzőkönyvbe fel kell
venni.
Ha a tanút a jelen rendelkezés esetében a mentességre való alapos hivatkozása
ellenére vallomásra kötelezik, vagy a törvényben foglalt
rendelkezést nem tartják meg, a tanú vallomása bizonyítékként
figyelembe nem vehető.
Ha a tanú a törvény értelmében nem hallgatható ki, vagy a törvény rendelkezései alapján
nem akar vallomást tenni, ezt a bíróságon a kitűzött határnap előtt is
bejelentheti. A megtagadás okát a bejelentéssel
egyidejűleg elő kell adni és egyben valószínűsíteni kell. A
bíróság egyéb valószínűsítő adat hiányában a tanút a megtagadás okára nézve ki
is hallgathatja.
Abban a kérdésben, hogy a tanúságtétel megtagadásának helye van-e (, a kihallgatástfoganatosító bíróság határoz; határozathozatal előtt
a feleket - ha jelen vannak - meg kell hallgatni. Ha a tanúkihallgatást
megkeresés útján foganatosítják, a perbíróság a megkeresett
bíróság határozatát - kérelemre - megváltoztathatja. A kérelemnek a
tanú kihallgatására halasztó hatálya van.
A perbíróságnak vallomástételre kötelező határozata ellen a tanú fellebbezéssel élhet.
A tanú a tárgyaláson és a bizonyítási eljárásnál kihallgatása előtt nem
lehet jelen, s kihallgatása után csak a bíróság engedélyével távozhatik
el.
A
kihallgatás megkezdése előtt a tanút figyelmeztetni kell a hamis tanúzás következményeire.
A kihallgatás kezdetén a tanútól meg kell kérdezni a nevét, születési
helyét, idejét, anyja nevét, lakóhelyét, foglalkozását, valamint azt,
hogy a felekkel milyen viszonyban van, s hogy ennek folytán vagy más
okból nem elfogult-e. Ezekre a kérdésekre a
Tanú akkor is köteles
válaszolni, ha egyébként a vallomástétel megtagadására jogosult.
Ezután a tanút részletesen ki kell hallgatni, tisztázva azt is, hogy az általa előadottakról miként szerzett tudomást.
A tanút az elnök hallgatja ki. A bíróság többi tagja is jogosult a
tanúhoz kérdéseket intézni. Kérdéseket a felek indítványozhatnak. Az
elnök a feleknek kérelmükre megengedheti, hogy a tanúhoz közvetlenül is
intézhessenek kérdéseket. A fél részéről indítványozott vagy a tanúhoz
közvetlenül intézett kérdés megengedhetősége felől az elnök határoz.
Ha a tanú vallomása más tanúnak vagy a személyesen meghallgatott félnek
előadásával ellentétben áll, az ellentét tisztázását szükség esetében
szembesítéssel kell megkísérelni.
A tanú a kihallgatása alkalmával a birtokában levő okiratot, illetőleg
annak a peres ügyre vonatkozó részét köteles a bíróság rendelkezésére
megtekintés végett bemutatni, kivéve ha az okiratot perben nem álló
harmadik személy nevében tartja birtokában. Ha a tanú az okirat
bemutatását alaptalanul megtagadja, a tanúságtétel megtagadásának
következményeit kell megfelelően alkalmazni.
A bíróság szükség esetén elrendelheti az okirat másolatának
(kivonatának) az iratokhoz való csatolását. Ha a tanú a másolatot
(kivonatot) csatolni nem tudja, annak elkészítéséről a bíróság
gondoskodik.
A kihallgatás után a tanú előtt a jegyzőkönyvbe vett vallomását fel
kell olvasni, kivéve, ha a felolvasást sem a tanú, sem a felek nem
kívánják. A felolvasás megtörténtét vagy annak mellőzését a
jegyzőkönyvben fel kell tüntetni.
Ha a tanú a vallomás felolvasásakor vallomását kiigazítja vagy kiegészíti, azt szintén jegyzőkönyvbe kell foglalni.
Ha a tanú aggkora, betegsége, testi fogyatkozása vagy más ok miatt a
bíróság előtt nem jelenhetik meg, a bíróság a tanút lakásán, illetőleg
tartózkodási helyén hallgatja ki. Ebben az esetben a bíróság akként is
rendelkezhetik, hogy a tanút az elnök hallgassa ki.
A tanúkihallgatás helyéről és idejéről a feleket és a tanút előzetesen értesíteni kell.
További kivonatok a következőről Tanúskodás a polgári perben