A
jogi
személy fogalma, a jogi személy kvitériumai:
A polgári jogviszonyban jogalanyként szerepelnek a jogi
személyek is. A
szervezet jogalanyisága független, tagjainak ill. a szervezet
körében dolgozó emberek jogalanyiságától. Az állami jogi személynek ismeri el
az állami, önkormányzati, társadalmi és más egyéb szervezetet.
Jogi
személyek kvitériumai:
1.
Állandó szervezet: állandó szervezettel kell rendelkeznie, amely a tagok
változása esetén is változatlan marad. A szervezet maga a jogszabály vagy a
törvényesen létrehozott alapszabályok ill. szervezeti szabályok lerögzítik.
A
jogi
személy szervezetének legfontosabb elemei:
-
ügyintéző szervek
-
képviselő szervek
Az
ügyintéző szervek formálják meg és jutatják érvényre a jogi személy akaratát, a
képviselő szervek járnak el a jogi személy nevében. Olyan politikai, társadalmi
vagy gazdasági feladattal kell rendelkeznie, amelynek megvalósításához önálló
jogalanyiság szükséges, pl. tanuló csoport
2.
Elkülönített vagyonnal kell rendelkeznie. A jogi személy azzal a céllal jön
létre, hogy a polgári viszonyokban önálló jogalanyként lépjen fel, s ehhez az
elkülönített vagyon elengedhetetlen. E vagyon felett rendelkezési joggal bír.
Nem kell, hogy a szervezet tulajdonosa legyen a rábízott
vagyonnak, elegendő, ha rendelkezési joga van a vagyontárgyak felett, pl.
állami vállalatok.
3. Önálló vagyoni felelősség terheli cselekményeiért. Az
elkülönített vagyonával kötetlen helytállni a kötelezettségeiért.
Fogalma: a jogi személy olyan állandó szervezet, amelynek
feladatához szükséges, hogy vagyoni jogai és kötelezettségei legyenek,
elkülönített vagyona van, és jogi cselekményért önálló vagyoni felelősség
terheli.
A jogi személy az állami, önkormányzati, gazdasági,
társadalmi és más egyéb szervezetek.
A jogi személy jogképes. Ha a jogszabály eltérően nem
rendelkezik, jogképessége kiterjed mindazokra a jogokra és kötelezettségekre,
amelyek jellegűknél fogva nem csupán az emberhez fűződhetnek.
A jogi személy létrejötte és megszűnése:
A jogi személy létrejöhet:
- jogszabállyal, maga valamely jogforrás rendeli el a jogi
személy létesítését, pl. közraktározási vállalat.
- hatossági rendelkezéssel, pl. az erre felhatalmazott
állami szerv elrendeli egy minisztérium állami vállalatot alapít, állami költségvetést szerez.
- önkéntes társulással és ennek állami elismerésével.
Az állami elismerés általában állami nyilvántartásba
vétellel jut kifejezésre. A nyilvántartásba való bejegyzés konstruktív hatályú,
ami azt jelenti, hogy a jogi személy akkor jön létre, ha a bejegyzés
megtörtént. A jogi személyt maga a bejegyzés hozza létre.
A jogi személy létrehozására vonatkozó jogszabályban,
határozatban vagy okiratban meg kell állapítani a jogi személy nevét,
tevékenységét, székhelyét, képviselőjét.
A képviselő feltűntetése az okiraton alapuló jogi
személynél szükséges, kívülállók ebből tudhatják meg, ki és milyen körben
járhat el a jogszemély nevében.
Az alapító határozaton, ill. jogszabályon alapuló jogi személyek
esetében a jogszabály rendelkezik a képviselő személyről.
A képviselet körében külön kérdés az aláírásra való
jogosultság.
A főszabály, hogy aláírására a képviselő jogosult. Ha nem
a képviselő ír alá és az adott jogügyletre kötelező az írásbeli forma, két
képviseleti joggal felruházott személy ír alá.
Az
aláírás jogosultságot célszerű valamilyen formában nyilvántartani, cégjegyzékben,
bírósági nyilvántartásba, képviseleti könyvben.
Amennyiben
a jogügyletnél nem kötelező az írásbeli forma, egy képviseleti joggal
felruházott személy jognyilatkozata is elegendő.
Bankszámla
feletti rendelkezéshez mindig két személy nyilatkozata szükséges.
A
bejegyzett körülmények változása kívülálló, jóhiszemű harmadik személlyel
szemben csak akkor hatályos, ha azt nyilvántartásba bevezették.
Ha
a jogszabály vagy az alapító határozat által meghatározott körben a jogi
személy képviselőjeként jár el.
Jogszabály,
alapító határozat vagy okirat eltérően rendelkezhet.
Jogi
személy megszűnése:
-
jogszabállyal
-
hatósági rendelkezéssel
-
önként
Fő
szabályként a jogi személy olyan módon szűnik meg, ahogy létrejött. Az önkéntes
társulással létrejött jogi személy azonban megszűnhet jogszabállyal és hatósági
rendelkezésként is, a hatósági rendelkezésként létrejött jogi személy pedig
megszüntethet jogszabályt is.