ELTE, FIL-101.16, Feminizmus, Jegyzet
Pogonyi Szabolcs előadása
Készítette: Hajba László FEMINIZMUS A 60-as évekig
nem jelent meg nemek közötti egyenlőség kérdése. Még maguk a liberáli politikai filozófusok, köztük Kant
is, természetesnek vette, hogy bizonyos feladatok csak
az egyik ill. a másik nemre illnek. John Stuart Mill már komolyan érvelt a nők szavazati joga mellett, azomban nem elvi, hanem pusztán praktiku okokból. Felesége, Harriet Taylor azonban kora egyik legnagyobb egyenjogúságért küzdő nőalakja volt.
A 60-as években megerősödnek Nyugat-Európában a feminista mozgalmak. Elkülönül a biológiai nem (sex) és a
társadalmi nem (gender): az egyenlőségi mozgalom a nemek közötti egyenlőtlenségek felszámolására törekszik. Ezen egyenlőtlenségek közé tartozott a női öltözködési kódex, a női körülmetélé, a szavazati jog hiánya, alacsonyabb bérezés és az aránytalan képviselet az intézményekben.
A feminizmus első hullámának kezdetei 1792-re tehetők és egy bizonyos Mary Wallstonecraft nevéhez fűzhetők. A nők politikai jogokat szereztek Újzélandon (1893), Svájcban (1971), az USA-ban (1920), majd Németországban, Angliában és 1918-ra az Osztrák-Magyar-Monarchiában is.
A feminizmus második hulláma Betty Freedan nevéhez fűződik, aki 1963-ban kiadta a "The feminine mystic" című könyvét. Ezen második hullám nem volt férfiellenes, azonban hirdette, hogy a nőknek is joguk van képességeik kiteljesítéséhez és a karrierlehetőségekhez. Sor került a MOW megalapítására, a feminizmus második hulláma a munkalehetőségekért, az abortusztilalom llen és a politikai karrierlehetőségekért kampányolt. Fredan azonban főleg a középosztálybelieket támogatta, és emeleet a középosztálybeli lezbikusokat is, aminek a kortárs feminista irányzatok nem igazán örültek. 1981-ben kiadta "A második lépcsőfok" című könyvét, melyben a munka és a család összeegyeztetésére hívta fel a figyelmet, hiszen a 60-as évek törekvései normák szintjén már elfogadottak voltak. E azonban csak részben volt igaz, mert pl. z USA-ban a nőknk csak 5-nap szülési szabadság volt adható, és kevés volt a bölcsöde. Freedan erre azt a javaslatot tette, hogy járjon mindnekinek alanyi jogon bölcsöde, ahova elviheti a gyerekét. Fredan csak karrierlehetőséget akart biztosítani, nézeteiért megútálták a feministák, dicsőítették az antifeministák, de ő kitartott nézetei mellett.
Posztfeminizmus: Nincs értelme folytatni, a feminizmus elérte céljait.
A feminizmus jellemzői: * A feminizmus politikai ügyként kezdte kezelni a magánügyek (szexuális élet, gyermeknevelés) kérdését.
* Új társadalmi szféra: a társadalmi különbségek tűnjnek el a nők és a férfiak között, fel kell számolni patriarchális társadalmat
- egyetemre járás
- válás: vagyonmegosztás
- családon belüli erőszak
- házasságon belüli nemi erőszak fogalmának megjelenése
- a nők szexszimbólumként való feltüntetése sérti a nők önérzetét
A feminizmus irányzatai: •
Liberális feminizmus: Az első hullám törekvései: szavazati jogok, karrierlehetőségek, egyenlő bérezés.
•
Szocialista feminizmus: A társadalmi nemek különbségeinek felszámolása a társadalmi osztályok felszámolásával együtt, gyenlő bérezés és foglalkoztatási kvóták segítégével. Sok ezek közül megvalósult. Svédország: hosszú ideig magas gyes, 1 éves kortól színvonalas bölcsöde, a gyes bizonyos %-át az apának kell felvnnie. SZovjetunió: sokáig elmentek, a nők egyenlő részben vállajanak fizikai munkát is. Kuba: Törvény írj elő, hogy a házimunka 50%-át a férfiaknak kell végezniük.
•
Antifeminista mozgalmak 1. Konzervatív feminizmus: a tradícionális családanya szerep támogatása.
2. Iszlám nőegyletek
(Az USA-ban több nő végzi el az egyetemet mint férfi, azonban utána sokan csal
További kivonatok a következőről ELTE, FIL-101.16, Feminizmus, Jegyzet