A cikk a mosoly fizikai és lelki hatásait foglalja össze. Bár a reklámok szinte folyamatosan mosolygást sugároznak, de vajon
megkülönböztethető-e az őszinte mosoly az erőletett műmosolytól. Szükség van-e arra, hogy megmondják az embereknek mikor és min mosolygjanak? Az írás elemzi, milyen az, ha valaki mosolyogva érkezik a munkahelyére, ellentétben azzal, aki nem mosolyog, nem is kedves. Közismert, hogy a lelkivilágunk hatással van a fizikai mivoltunkra. Jó- vagy rossz kedvünk a környezetünkre: felvidíthatjuk jó kedvünkkel a környezetünket, de az ellenkezője is igaz, rosszkedvünk átragadhat másokra. Olvashatjuk a magyar mosolyog és a mosoly szó eredetét (az ige mintegy háromszáz évvel régebbi, mint a nyelvújítás korában született főnév). Megfigyelésekről, vizsgálatokról is olvashatunk. Például, megfigyelték, hogy a kevés önbizalommal rendelkező
emberek csak a hozzájuk közel álló emberek környezetében tudnak feloldódni, jó ízűt nevetni. A
pozitív gondolkodás pedig vonzza a mosolyt, a jó kedvet. A jókedvű embert még a betegségek is jobbna elkerülik. Az e-világban a legismertebb jel a mosolyé, a smiley. Az eredeti jelet 44 évvel ezelőtt egy biztosító társaság számára találták ki. 1982-ben pedig megjelent az elektronikus levelezésben az emberi gesztusok pótlására. Minden mosoly hatása pozitív, tehát: mosolyogjunk, azaz :-)!