A test és a
lélek egységéről már
az ókorban
is pontosan tudtak. Ép testben ép lélek, mondták a régi rómaiak. A mai ember számos pszichikai betegségtől szenved, s gyakran csak a test problémájával fordul orvoshoz, a lélekével nem vagy csak jóval később. Miért felejtettük el a többezer éves tudást? Az érzések, érzelmek hátterében fizikai folyamatok zajlanak. Mivel ezek mérhetőek, így a lélek problémáira kevésbé nyitott emberek számára is meggyőző lehet a
cikk. Néhány kérdés, amire a cikk keresi a választ: mi okozza a bűntudatot? Miért undorodunk egyes dolgoktól? Valóban fáj-e a
szomorú szív, ahogy sok dal és sok vers megénekli? Sokan kutatták már, mi közvetítünk a szomorúsággal. Darwin
szerint a szomorúság fizikai megnyilvánulásai segítségnyújtásra késztetik a környezetünket. Más feltételezések szerint a szomorú ember elvonul a külvilágtól, magányra vágyik, befelé fordul. Az bizonyos, hogy a boldogtalanság testi tünetekkel is jár. Ilyen az erősebb izzadás, a stresszhormon növekedése (kortizon), fokozódik a mellékvese tevékenysége. A cikk következő nagy témája a harag. Van-e értelme a haragnak? Megfigyelések szerint vannak esetek, amikor igen, például a küzdősportot űzők magukat és az ellenfelet is "hergelik" haragjukkal, s ezzel
magasabb teljesítményre ösztönzik magukat. A következő nagy téma a lelkiismeret. A bűntudat magasabb rendű érzelem, amely tapasztalás útján alakul ki. Az utolsó témakör,a mit tárgyal a cikk, az undor, vagyis, hoyg megcsókolnánk-e egy békát? Érdekesek a válaszok, mert bár vannak mindenkire jellemző adatok, pl. épp az undor egyénenként erősen változó.
További kivonatok a következőről Érzelmeink kulisszatitkai