A gyenge immunrendszer, valamint a csontvelő nem megfelelő működése vérszegénységet
okozhat, azaz a
vörösvérsejtek száma vagy azok festékanyaga nagy mértékben csökken. A
vérszegénység tünetei a tartós sápadság, a szédülésre, ájulásra való hajlam, a gyenge és kimerült állapot érzése. A betegség mögött leginkább az alultápláltság bújik meg. Ha az ember egyoldalúan táplálkozik nem viszi be a szervezetébe a szükséges tápanyagokat, a szervezet hiányt szenved vitaminokban és ásványi anyagokban. A nem megfelelő táplálkozás mellett azonban előfordulhat, hogy gyomorvérzés, máj- vagy vesebetegség, esetleg csökkent gyomorsavtermelés áll a betegség mögött. Az orvostudomány a vérszegénység eltérő típusait különbözteti meg. 1.A VASHIÁNYOS vérszegénység kialakulásakor a vas felszívódását valamilyen fertőzés vagy gyulladás okozhatja. Megnövekedett vasszükséglet általában gyermekvárás idején jelentkezhet. 2.A VÉSZES vérszegénység a B12-vitamin hiánya miatt alakul ki, amely következtében a vörösvérsejtek gyengébb szerkezetük által kevesebb tápanyagot juttatnak a szervekhez. A nyelvgyulladás utalhat a B12-vitamin hiányára. 3.A FOLSAVHIÁNY OKOZTA vérszegénység következtében a nem elegendő folsav miatt a vörösvérsejtek nem képesek a megszokott ütemben érni. Folsavhiányt okozhatnak egyes antibiotikumok vagy fogamzásgátló tabletták is. 4.A SARLÓSEJTES vérszegénység esetében a hemogoblinnak a szokásos korong alak helyett sarló alakja van, amely egy örökletes rendellenesség. A sarló alakú sejtek megakadályozhatják a megfelelő oxigénellátást és elzárhatnak kisebb ereket. Ha valakinél vérszegénységet állapítottak meg, a legfontosabb a megfelelően, tudatosan kialakított étrend, mellyel a szükséges tápanyagok a szervezetbe jutnak. Elengedhetetlen nagy mennyiségű rost, valamint B- és C-vitaminok fogyasztása. A nyers zöldséglevek, a salátafélék, a spenót és a sóska kíváló B-vitamin források. A vasat, rezet, kobaltot, cinket tartalmazó táplálékkiegészítők fogyasztása is ajánlott. Természetes formájában ezeket az anyagokat megtaláljuk a céklában, sütőtökben, zellerben, fehérbabban és a csíráztatott magvakban is. Ha pedig valaki inkább a népi gyógyászat híve, érdemes napi háromszor mézzel ízesített langyos tejet inni.