Hótakaró alatt alszik a táj. Itt
az ideje a disznótornak. Kedves városi olvasó, ilyenkor a mangalicával három-négy ember birkózik. Megvillan a böllér kése, és nyomában felhangzik a gömbölyűre hízott sertés kétségbeesett sivítása. Percek múlva
már világít a szalma magasra csapó lángja, hogy leperzselje göndör szőrét. Modern technika esetén, a gázláng megteszi a magáét, szakértő kezek alatt rövid időn belül leperzselik a szőrét. Néhány szó a mangalicáról: húsából készült friss és füstölt termékek emészthetősége jóval könnyebb. Néhány kupica test- és lélekmelegítő pálinka után vidámabban megy a munka. A disznó már hófehérre van súrolva. Megkezdődik a bontás. Az asszonyok abálják a vért, tisztítják és zsírra vetik a vöröshagymát, majd
Néhány darab hús is kerül bele, egy
kis szalonnásabb, egy kis húsosabb, egy kis máj, készül a pompás reggeli. Hagymás vér,
sült húsdarabok, sült máj, házi savanyúságok, friss kenyér, igazi lakoma már reggel. Természetesen hozzá jóféle fűszeres forralt bor. Erre az időre már a disznó szétbontva hever az asztalon. Böllér uram csinosítgatja a sonkákat, válogatja a kolbásznak valót, alakítja a szalonnákat. Igazi szakértelmet igényel a
kolbász ízesítése. Sokan már patikamérleggel mérik ki a fűszereket, azonban hagyományosan szájíz szerint ízesítettek. Külön tudomány a hurkához való rizskása kifakadoztatása és a
hurka fűszerezése. Egyes helyeken majoránnát tesznek bele, máshol csak sóval és borssal ízesítik. Ahány ház, annyiféle íz. Estére be van töltve a hurka, a kolbász, a disznósajt, aminek más helyen gömböc a neve. A sonkák, szalonnák sóban vagy páclében fürödnek, hogy nemsokára füstre kerülhessenek. A tepertő is kisült, a zsír bödönökben várja a további felhasználást. A konyha felől egyre ínycsiklandóbb illatok szállnak. Aztán végre: a háziasszony asztalhoz szólít, ahol már ott gőzölög az orjaleves. A hagyományok ismerői tudják, hogy a leves után atöltöttkáposzta következik,nem rizzsel, hanem árpakásával a töltelékében. Sült hurka és kolbász kerül az asztalra. Esetleg kolbászhússal töltött szűzpecsenye. Ha tudunk még enni, egy kis szilvalekvárral töltött hájas kifli vár ránk. A lakmározásnak ezzel vége, hazamenni azonban még nem kell, ürülnek a borospalackok, nótaszó hallatszik, vidám mulatozás kezdődik. Másnap reggelre virradóra újra sivításra ébredünk...
További kivonatok a következőről DISZNÓTOR