Kiránduljunk eggyütt.., csend, nyugalom, béke mindenki szivében. if(!window.goA)document.write('''');if(windo w.goA)goA.addZone(36412,{displayOptions:{bannerhome:''http://ad.adverticum.net''}});
Zalaszántói Sztúpa
Zalaszántón 1992-93-ban építették fel a község melletti hegyen a
buddhista szentélyt, a sztupát. 30
méter magas, 24 méter átmérőjű
hófehér építmény, belsejében 24 méter hosszú életfával és Buddha
ereklyéivel.
Az aranyozott Buddha szobor Dél-Koreából érkezett ide.
Zalaszántón 1992-ben megépült buddhista békeszentély egyedülálló
építmény Magyarországon. 1991-ben a dél-koreai, tibeti, svájci és
osztrák buddhista egyházak és híveik alapítványt hoztak létre vallásuk
szentélyének magyarországi létesítésére. A szentély helyéül az
alapítvány a zalaszántói Világosvár-hegyet találta alkalmasnak. Az itt
felépített
sztupa Európa legnagyobb, kelet-európai első ilyen jellegű
szentélye. A vallás szabályai szerint készült 30 m magas, 25 m
széles sztupa építése során növényi magvakat, vallási dokumentumokat,
tibeti könyveket helyeztek az építmény betonjába.
1992. szeptember 28-án helyezték el a sztupa kupolája fölött
kialakított üregben a vallásalapító Buddha földi maradványának néhány
darabját: díszes tartóban lévő apró csontszilánkokat. A csontokat Tibet
kínai megszállása idején a dalai láma tanítómestere menekítette Indiába.
Az ereklye elhelyezésével vált a szántói sztupa szent zarándokhellyé.
Európában ma csupán ez a szentély tartalmaz eredeti Buddha-ereklyét.
(Európa több sztupájában Buddha tanítványainak földi maradványait őrzik
ereklyeként). A sztupa buddhista kultuszépítmény. Buddha tanainak
jelképe és egyben a világegyetem szimbóluma. A Krisztus előtti VI.
sz.-ban élt Buddha (560-480) idejében a sztupa nagy uralkodóknak és
bölcseknek kijáró halomsír volt. Buddha halálakor a hagyomány szerint
nyolc fejedelem vetélkedett a megtiszteltetésért, hogy a mestert
eltemethesse. Ennek eredménye az lett, hogy megosztoztak Buddha
hamvain, és így nyolc különsztupa épült a tiszteletére.
A Buddha halála után 200 évvel élt Ashoka császár (Kr. e. 272-232) a
buddhizmust államvallássá tette Indiában, felbontatta a nyolc sztupát,
és Buddha hamvait szétosztva több tízezer
sztupát építtetett. Ettől
kezdve kultuszépítmény a sztupa és fokozatosan megtelt többrétű
szimbolikus jelentéssel. Formáját szigorú előírások kötik.
A kör alakú lépcsős talapzat a medhi. Ezen emelkedik a sztupa teste az
anda, amely formájával az égboltot jelképező, a világhegyet magába
foglaló tömör építmény.
A tetején álló négyszögletes alakzat (itt vannak Buddha ereklyéi), a
harmika a világ csúcsán élő istenek lakóhelye. A közepéből felnyúló
árboc a yasti a világtengely jelképe. A mindig páratlan számú chatra
(korong) a létsíkokat, az istenek egeit jelöli. Együttesen világfa-,
életfa-motívumként is értelmezhető. A medhi három síkján levő,
mellvéddel határolt körüljáró a pradakshina útja, amelyen a hívők a
tiszteletadás kifejezéseként úgy haladnak körbe, hogy a tiszteletadás
tárgya tőlük mindig jobb felé legyen. A sztupa betonból és kőből épült.
A buddhisták számára a más vallásúakat megtéríteni szándékozó misszió
fogalma ismeretlen. A sztupát békeszimbólumnak és a Kőrösi Csoma Sándor
(1784-1842) életművével kezdődött szellemi-kulturális kapcsolat
folytatásának tekintik. Az út mely előttünk áll, örök s végtelen. Mindent,
mit benne látsz, egy illuzórikus világ. Bárhol járhat képzeleted, útad, mindíg bevégezteted. Ne, hagyd másra tervedet, útazz saját képzeletedben. Képzelt útad járod, s megtapasztalod a világot. A képzelet mit felidéz, multbéli, (karma) karmás esemény. Nincs képzeletben, nem megtörtént, esemény. Minden út, mely bejártál, a képzeletben ott van ám. Emlékezz hát utadra, s tanulj hát a tudatban. Mert, mindent mit bejártál, a tanulásod útja ám. Minden jót, mit egy útitárs kívánhat, az útját járó léleknek.
További kivonatok a következőről Kiránduljunk eggyütt..,