Mi kell a nőnek ahhoz, hogy másnál keresse a boldogságot? A hatalmas érzelmek ott lépnek
be, hogy a meglévő férfi (nem vesz észre már sem új ruhát, sem új frizurát, sem leadott kilókat, sem a túl sok sminket, semmit.) Ebben az esetben egy másik hímnemű csekélyebb érdeklődése is érzelemnek minősülhet. A kísértés esélyei azon múlnak, mennyire érezzük magunkat magányosnak, unalmasnak, öregnek, kiégettnek. Ha eközben az utunkba sodródik egy férfi, aki meggyőz minket arról, hogy sem unalmasak, sem öregek, sem kövérek, sem kiégettek nem vagyunk, sikert arathat. .... Ha emellett még a verbális kommunikációba is energiát fektet, megnyerheti magának az angyalt…
Csak az a másnap reggel ne volna. Ekkor a hűtlen nő két dologra ébredhet: éktelen bűntudatra
vagy vehemens „aha”-érzésre („Ezzzzzzz azzzzzzzz!!!!!!”). Bár a választás lehetőségének varázsa néhány órára, napra elbódít bennünket, végül mégis a biztosat választjuk a bizonytalan helyett. Legtöbbször. Mert ha kalandunk közben elszabadultak az érzelmek, az azért mégiscsak átszabhatja a tervet. Ezt már úgy hívják: szerelem. Egy pasi esetében ez a legritkább esetben okoz lelki válságot. Akkor is, ha ez élénk fantáziálásokban nyilvánul meg. Még csak szükségét sem érezzük annak, hogy beavassuk a párunkat abba, hogy álmukban vagy épp ébren álmodozva Kelemen Annácskát vagy Pamela Andersont csöncsöljük. Önemésztő dilemmába pasi csak akkor vetemedik, ha már nem szereti vagy nem annyira szereti párját, mint korábban. Persze van olyan is, aki rendületlenül ellenáll bármilyen kísértésnek. Általában az ilyen témájú fórumokon ők a leghangosabbak, váltig bizonygatva megkérdőjelezhetetlen erkölcsösségüket. Ellenőrizni ezt persze senki nem tudja, mint ahogy azt sem, hogy miféle görcsökkel és frusztrációkkal főzi reggelente a kávét élete párjának, és hogy tulajdonképpen kire is gondol, miközben átszellemült mosollyal, gügyögve-gagyogva masszírozza az édes talpacskáit.