A vér élettani szerepe

A VÉR ÉLETTANI SZEREPE
 
 
 
A vér enyhén sós ízű, gyengén lúgos vegyhatású folyadék, mennyisége felnőtt emberben 5-6 liter, általában a testsúly 1/12 része. Az összes vérmennyiség egy része a vérraktárakban tárolódik, a többi pedig közvetlenül a keringésben vesz részt.
 
Az erekben keringő vér szerepe:
1.)  Tápanyaggal látja el a sejteket.
2.)  Oxigént szállít a sejteknek a vörösvértestek festékanyaga (haemoglobin) révén, továbbá hormonokat az életfolyamatok szabályozásához.
3.)  Elszállítja a sejtben végbemenő életfolyamatok során keletkezett bomlástermékeket.
4.)  Közreműködik a szervezet védekezésében immunanyagok és egyes fehérvérsejtek fagocitáló tulajdonsága révén.
5.)  Részt vesz a szervezet hőszabályozásában.
6.)  A szervezet belső miliőjének állandóságát biztosítja.
 
A vér a kötőszövethez hasonlóan sejtekből és sejtközötti állományból áll – alakos elemek és vérplazma. A két rész viszonya 45 % alakos elem, 55% vérplazma – haematocrit érték.
Alakos elemek:
1.)  Vörösvértestek: mag nélküliek, a vérfesték, mint biokatalizátor képes felvenni, majd leadni az oxigént. A hajszálerek szemipermiábilis falán keresztül a vér közvetlen kapcsolatba kerül a sejtekkel, így lehetővé válik a tápanyagok leadása és a bomlástermékek felvétele. A vörös csontvelőben képződnek, élettartamuk kb. 12 nap, az elöregedett vvt-k a lépben esnek szét. A vv-t képződésének fő ingerlője az eritroprotein, ez a vesében keletkezik, fő ingerlője az oxigénhiány. A normális fejlődéshez B12 vitaminra van szükség, ez a táplálékkal és bakteriális szintézissel kerül a szervezetbe, felszívódását a gyomornyálkahártya egy anyaga, az ún. intrisic tényező teszi lehetővé. A vvt-k kialakulásához, a normális Hb tartalomhoz vas is szükséges.
2.)  Fehérvérsejtek: színtelenek, magvuk van. Három csoportba soroljuk őket – granulocyták (infekcióktól védik a szervezetet), lymphocyták (immunrendszerben van szerepük, a szervezetbe kerülő antigéneket megkötik és ellenanyagot termelnek vele szemben), monocyták ( ugyancsak fagocitáló képességű sejtek).
3.)  Vérlemezkék – thrombocyták: jelentőségük az erek endotheljének épségének fenntartásában és a véralvadásban van.
 
Vérplazma: enyhén sárgás folyadékból (vérszérum) és véralvadáskor kicsapódó fibrinogénből áll. A vérplazma kb. 90%-ban vizet, ezen kívül fehérjéket, fibrinogént, zsírokat és lipoidokat, szénhidrátokat, festékanyagokat és sókat, nitrogén tartalmú anyagokat (fehérjeanyagcsere végtermékei – karbamid, húgysav, kreatinin) és hormonokat tartalmaz.
 
A vér immunanyagai: a védőanyagok külön csoportja a szervezetbe jutó idegen, káros anyagok feloldására, kicsapására, illetve közömbösítésére termelődő immuntestek. Antitestek nem csak oldott anyagoknak, hanem baktériumoknak, vvt-knek, idegen sejtes elemeknek a szervezetbe jutása esetén is képződnek.
 
 

További kivonatok a következőről A vér élettani szerepe