A CARDIALIS DECOMPENSATIO FORMÁI, OKAI
A szervezet ép működésének elengedhetetlen feltétele, hogy minden sejthez kellő mennyiségű vér jusson. Ebből következik, hogy a vérkeringés elégtelensége az egész szervezet működésének zavarával jár.
Szív eredetű keringési elégtelenség esetén a szív nem képes biztosítani a periféria szükségletét, a következmény egyrészt
pangás a szív mögötti területeken, másrészt a vérellátás csökkenése a szív előtt. Mindkét következmény klinikai tüneteket okoz.
A szív a ráháruló feladatokhoz nagymértékben alkalmazkodni képes, még a nem teljesen ép szív is – ezt a tulajdonságot a tartalék erejének köszönhető. Ilyen kompenzáló mechanizmus a szívfrekvencia növekedése, a dilatáció (szív kitágulása), hypertonia. Ha a kompenzáló mechanizmusok már nem elégségesek a keringés fenntartására dekompenzációról beszélünk.
A dekompenzáció kezdetben csak munkavégzéskor jelentkezik, később a tünetek már nyugalomban is megjelennek, kialakulhatnak azonban hirtelen (asthma cardiale) vagy fokozatosan (koszorúsér elégtelenségben).
A dekompenzáció kezdeti tünetei a fáradtság, a munkaképesség csökkenése, cyanosis a szövetek oxigénhiánya miatt. A bal
kamra elégtelensége esetén a
kisvérköri pangás,
jobb kamra esetén a nagyvérköri pangás dominál. Leggyakrabban vegyes dekompenzációval találkozunk.
1.) Bal
szívfél gyengesége: oka a bikuszpidális vagy az aorta billentyű betegsége, leggyakrabban hypertonia vagy a koszorúserek szűkülete áll hátterében.
- Krónikus kardiális elégtelenség: a leggyakoribb belgyógyászati betegség, ebben nagy szerepe van annak is, hogy a betegek nagy része idős ember. A tünetek részben abból adódnak, hogy csökken a szervek vérellátása, részben pedig abból, hogy kisvérköri pangás lép fel. A rossz oxigenizáció miatt cyanosis lép fel, enyhe esetben csak az ajkakon, súlyosabb esetben az egész bőrfelületen jelentkezhet. A nehézlégzés a tüdőpangás következménye – ez szubjektive kellemetlen érzés. Kezdetben csak mint munkadyspnoe jelentkezik, később már nyugalomban is jelen van, legsúlyosabb esetben a beteg hátratámaszkodva kényszerül ülni. A kisvérköri pangás következtében pangásos bronchitis alakul ki – száraz, súlyosabb esetben köpettel járó köhögésről panaszkodnak, mely főleg reggelente jelentkezik. A kisvérköri pangás következtében hydrothorax alakulhat ki, és agyi hypoxias tünetek is jelentkezhetnek – éjszakai zavartság, szédülés, nyugtalanság.
- Szívasztma (asthma cardiale): a bal szívfél gyengeségének akut formája, melynek vezető tünete a hirtelen, főleg az éjszakai órákban fellépő nehézlégzés – paroxismalis nocturnalis dyspnoe. A bal kamra hirtelen fellépő gyengesége miatt nagyfokú tűdőpangás alakul ki. Tünetei: nehezített belégzés, sápadtság, cyanosis, hideg verejtékes bőr. A légzés szapora, felületes, szörcsölő, a köpet jellegzetes szilvalészerű. A pulzus szapora, a vérnyomás esik, a betegnek halálfélelme van. A roham megszűnhet magától is, de bármikor visszatérhet. Kezelése azonos a tüdőoedemaval – a kisvérköri pangás megszüntetése az első feladat a szív erejét fokozó gyógyszerek, azonnal ható diuretikumok és a beteg megfelelő testhelyzetben történő elhelyezésével.
2.) A jobb szívfél gyengesége: legtöbbször a bal kamra gyengeségének következménye, tiszta jobb szívfél elégtelenség a bicuspidalis billentyű szűkületekor, a jobb szívfél vitiumaiban, leggyakrabban azonban a tüdőbeli ellenállás fokozódásakor alakul ki. a jobb kamrai dekompenzáció legfontosabb tünete a nagyvérköri vénás pangás, mely a különböző szervek megnagyobbodását, működészavarát okozza. A nagyvérköri nyomásfokozódás szemmel is jól látható a nyaki vénák teltségéből, de a vénás nyomás megítélésére alkalmazható az un. Gartner-tünet: a lelógatott kar megtelt vénái egészséges ember esetében kiürülnek, ha a kart kb. a szív magasságába emeljük, jobb szívfél elégtelenségben ez a kiürülés elmarad, illetve csak akkor következik be, ha a kart magasabbra emeljük.
A nagyvérköri vénás pangás a különböző szervekben különböző tüneteket okoznak. A pangásos gyomorhurutot étvágytalanság, hányinger, puffadás jelzi. A pangásos máj megnagyobbodott, jobb bordaív alatti fájdalomról panaszkodik a beteg. A pangásos vese miatt proteinuria jöhet létre. A kardiális oedema a nehézségi erőnek megfelelően alakul ki: járó betegen a boka körül, fekvő betegen a keresztcsont tájékon.
3.) Vegyes szívelégetelenség: leggyakrabban mindkét szívfél elégtelenségével találkozunk – a bal kamra elégtelensége egy idő után maga után vonja a jobb szívfél elégtelenségét is. Mindkét szívfél megnagyobbodik, a kisvérköri pangáshoz társulnak a nagyvérköri pangás tünetei is. EKG jelek nincsenek. A csontvelő vörösvérsejt termelése a tartós hypoxia miatt fokozódik. Súlyos állapotban a beteg teljesen lesoványodhat. Jellegzetes hypoxyas tünet a dobverő ujj és óraüveg köröm.
További kivonatok a következőről Cardiális decompensatio