Keresés
×

Előfizetés

Use your Facebook account for quick registration

OR

Create a Shvoong account from scratch

Already a Member? Bejelentkezés!
×

Bejelentkezés

Sign in using your Facebook account

OR

Not a Member? Előfizetés!
×

Előfizetés

Use your Facebook account for quick registration

OR

Bejelentkezés

Sign in using your Facebook account

Shvoong kezdőlap>Gyógyászat És Egészség>Ischaemiás szívbetegségek

Ischaemiás szívbetegségek

írta: lindajoy     Szerző: lindajoy
ª
 
ISCHAEMIAS SZÍVBETEGSÉGEK KIALAKULÁSÁNAK PATHOFIZIOLÓGIÁJA Az ischaemiás szívbetegségek a szívizom elégtelen vérellátásából eredő kórképeket nevezzük. Akkor jön létre, ha a szívizom vérellátása nem fedezi az oxigénigényt. Ha a szívizom oxigénigénye nő, pl. terheléskor, ezt bizonyos fiziológiás határon belül az artériák tágulása, tehát a fokozott vérátáramlás kiegyenlíti. a koszorúserek megbetegedése, sclerosisa, valamint az erek falán felrakódott plakkok (koleszterin és lipidek rakódnak le az ér falába) ezt már nem teszik lehetővé. A betegség különböző klinikai képekben jelenhet meg attól függően, hogy az erek lumene csökken vagy teljesen elzáródik: 1.) Cardiosclerosis: az ischaemias szívbetegségek krónikus formája, melynek gyakran nincsenek klinikai tünetei – később azonban cardialis decompensatio és ezzel együtt vagy e nélkül ritmuszavarok alakulnak ki. Leggyakoribb panaszok: fáradékonyság, nehézlégzés, boka oedema, palpitáció, szívtáji nyomásérzékenység. Az EKG-n látható jelei vannak a szívizom hypoxiájának és a ritmuszavaroknak. Kezdeti stádiumban a betegség további romlása lassítható zsírszegény étrenddel, a dohányzás mellőzésével, stressz kerülő életmóddal, rendszeres testmozgással. 2.) Az angina pectoris rohamokban jelentkező, szegycsont mögötti és onnan kisugárzó fájdalommal járó snydroma, oka a szívizom hiányos oxigén ellátottsága. Az oxigénhiány oka sokféle, leggyakoribb a koszorúsér keringési elégtelensége, kiválthatja azonban a rohamot a szívizom hirtelen megnövő oxigénszükséglete. Nyugalmi angináról beszélünk, ha éjszaka, vagy minden kiváltó ok nélkül, nyugalomban jelentkezik. Az effort anginát fizikai megerőltetés, hideg, pszichés izgalom, sietés, szél váltja ki. Legjellemzőbb panasz a típusos anginás fájdalom. A fájdalom a szegycsont mögött jelentkezik, szorító, markoló, feszítő jellegű, igen erős, kibírhatatlanak tűnő. Jellemzően a bal vállba, bal karba, néha egészen az ujjakig, nyakba, állba, hátba, a lapockák közé, gyomorgödörbe sugárzik ki. Roham alatt a beteg sápadt, verejtékezik, szorong, halálfélelme van. A roham időtartama változó – néhány perctől fél óráig is tarthat. A hosszan tartó roham infarctus gyanúját kelti. A rohamok gyakorisága változó: van akinek hetenként egyszer, kétszer, másoknak naponta többször is jelentkezik. A diagnózis felállításához a beteg panaszai is elegendőek, de az EKG-n is van kóros eltérés. Gyógyítás: ellátása elsősegély nyújtási feladat. Azonnal gondoskodni kell a beteg nyugalmáról. Gyógyszerként Nitroglicerin tablettát vagy spray-t alkalmazunk. Ha a fájdalom nem szűnik, vagy csak 10 perc múlva, akkor valószínűleg nem valódi angina pectorisról van szó. Tartós kezelés céljából tartós hatású nitrát készítményeket (Nitropenton, Nitromint-retard) alkalmazunk, valamint béta-blokkolókat (Trasicor, Betaloc, Propranolol). Műtéti megoldás: lehetőség van a coronariak helyi szűkületének megszüntetésére “bypass” készítésével, valamint a beszűkült érszakasz szondás tágítására is. 3.) Az infarctus myocardii a szívizomzat körülírt elhalása, amelyet leggyakrabban a koszorúserek valamely ágának hirtelen elzáródása okoz.
Az elzáródás oka legtöbbször coronariasclerosis, gyakran azonban az érfalra felrakódott thrombus okozza. Korunk gyakori, súlyos betegsége. Az elzáródott coronaria mögötti szívizom elhal – ez néha alig látható, kis kiterjedésű és semmilyen panasszal nem jár. Nagy coronariaág elzáródása azonnali halált okoz. A szélső lehetőségek között az esetek nagy részében típusosak a panaszok és tünetek. Az elhalás kiterjedhet a sövény vagy a kamrafal egész vastagságára. Az elhalt területeket kötőszövet foglalja el, mely az első időben laza, majd erőssé válik, de ez a terület munkára képtelen. Okát egyértelműen nem ismerjük, de vannak, un. hajlamosító tényezők: hypertonia, zsír anyagcsere-zavar, dohányzás, elhízás, cukorbetegség, magas szérumhúgysav szint, hajszolt életmód, ülő életmód, mozgáshiány. Az infarctus általában hirtelen jelentkezik. Néha azonban vannak bizonyos bevezető tünetek – rossz közérzet, nyugtalanság vagy előzetes anginás rohamok. Legjellemzőbb tünet az angina pectorisos roham, mely nem szűnik Nitroglycerinre, jellege sokkal erősebb. Ritkán azonban fájdalommentesen is kialakulhat. Az infarctusos beteg szorong, halálfélelme van, sápadt, bőre hideg, verejtékes. Hányinger, hányás is jelentkezhet. A szorongás nyugtalanságban is megmutatkozik, tilalom ellenére jön-megy, indokolatlan mozgásokat végez. Légzése szapora, vérnyomása alacsony, pulzusa szapora. Vizsgálatok: EKG: előfordul, hogy első alkalommal alig mutat eltérést, és csak ismételt vizsgálat derít fényt a betegségre. Akut esetben az ST-szegmens elevatio és csúcsos T hullám megjelenése, valamint a kóros Q-hullámok megjelenése a jellemző. Laboratóriumi vizsgálatok: a szérum kreatinin-foszfokináz tartalma (CPK) már az infarctus után néhány órával bekövetkezik, valamivel lassabban növekszik a szérum glutaminsav-oxálecetsav-transzamináz (GOT) tartalma. A glutamin-piruvát-transamináz (GPT) szintén nő, de nem éri el a hepatitisben tapasztalt értéket. Leghosszabb ideig marad magas szinten a laktát-dehidrogenáz (LDH). Az infarctus első napjaiban hőemelkedést, emelkedett fehérvérsejt számot, gyorsult süllyedést, esetleg cukorvizelést lehet találni. A szívinfarctus szövődményei: korai a ritmuszavar, kardiogén sokk, akut szívelégtelenség, az izomzat rupturája. Késői a szívaneurizma keletkezése. A hirtelen halál mindig két életveszélyes ritmuszavar – a kamrafibrilláció vagy a szívmegállás.
Kiadás kelte: 15 május, 2007   
Értékelje ezt a kivonatot. : 1 2 3 4 5
Fordítás Küldés Link Nyomtatás

New on Shvoong!

Top Websites Reviews

X

.