A SZÍV INGERKÉPZÉSÉNEK
ÉS INGERVEZETÉSÉNEK
ZAVARAI
A sinuscsomóban egyenletes időközökben keletkező inger hatására a szív percenként 60-80-szor húzódik össze. Ritmusos ingerképzés és zavartalan ingervezetés mellett lehetséges
csak a ritmusos szívműködés. Az ingerképzés és ingervezetés a szívizom különleges sejtcsoportjaiban folyik – sinuscsomó, atrioventrikularis csomó, His-köteg, Purkinje rostok. Normális élettani esetben csak egy helyen – a sinuscsomóban - keletkezik inger, végighalad a szíven, és felülről lefelé haladva kioltja az alacsonyabb helyek ingerképzését.
Az ingerképzés zavarai között megkülönböztetünk:
1.) Élettani ingerképző – a sinuscsomó zavarát:
a.)
Sinustachycardia: egészséges emberen is létrejöhet megerőltetés
vagy izgalom hatására. A pulzusszám 90-160/min. között van. Nem önálló betegség, létrejöhet – lázas állapotban, carditisben, hyperthyreosisban, anaemiában, cardialis decompensatioban, élvezeti szerek (kávé, tea), gyógyszerek (adrenalin, Atropin) hatására is.
Gyógyítása az alapbetegség kezeléséből áll.
b.)
Sinusbradicardia: a percenkénti ingerek száma 60 alatt van. Lehet alkati sajátosság is – kóros körülmények között agynyomás fokozódáskor, hányinger, hányás, hypothyreosis, szívinfarktus következtében alakulhat ki. Gyógyszerek közül a béta-blokkolók és digitáliszok okozhatnak bradicardiát. Gyógyítása Atropinnal lehetséges.
c.)
Sinus arythmia: leggyakrabban légzési arythmia – belégzéskor a
pulzus szaporább, kilégzéskor ritkább. Nem tekinthető betegségnek, leggyakrabban fiatal embereken fordul elő, de ritkán coronaria sclerosisban is észlelhető.
2.) Más helyről kiinduló ingerképzési zavar:
a.)
Extraszisztolia:a normál sinusritmust olyan szívösszehúzódás szakítja meg, melynek ingere nem a sinuscsomóból ered, és a normál sinusinger előtt keltkezik. Helye szerint pitvari, nodális vagy
kamrai eredetű lehet, jelentkezhet egyesével és csoportosan is. Bigiemiáról beszélünk, ha minden szabályos összehúzódást egy extraszisztole követ. Keletkezhet egészséges szíven is – ideges tényezők, dohányzás, koffein, álmatlanság, teli gyomor, puffadás hatására is – ez általában nyugalomban jelentkezik. A szervi eredetű extraszisztole terhelésre fokozódik, oka lehet myocarditis, coronaria betegség, infarktus. A betegek különbözőképpen élik meg – nem annyira az extraszisztole utáni szünetet, hanem a következő erősebb szisztolét érzékelik.
b.)
Paroxizmális tachycardiák: fő jellemzőjük a 150-160/ min feletti szívfrekventia, a hirtelen kezdet és befejeződés. Az inger a pitvarban vagy a kamrában képződik
- Szupraventrikuláris paroxizmusos tachycardiák: a kóros inger pitvari vagy nodális lehet. Általában fiatal embereken hirtelen fellépő és elmúló, ismétlődő, rossz közérzettel, gyengeséggel, szorongással járó állapot. Kiváltó oka lehet fáradtság, nikotin, koffein, de gyakran minden ok nélkül lépnek fel. Jellegzetessége a rohamnak: hirtelen kezdet, 160 feletti, legtöbbször ritmusos pulzus, relatív jó közérzet. A beteget lefektetjük, megnyugtatjuk. Elsősorban vagustónust fokozó eljárásokkal teszünk kísérletet: lélegzet visszatartása egyidejű haspréssel, garat izgatásával hánytatás, arteria carotis sinusra gyakorolt nyomás. Gyógyszeresen Isolanid, vagy kalciumantagonista Verapamil adható. Megelőzésképpen béta-blokkoló vagy Verapamil szedése előnyös.
-
Kamrai paroxizmalis tachikardia: Idősebb korban jelentkezik elsősorban, életveszélyes álapotot jelent. A kóros ingerképző hely a kamrában
van – lényegében kamrai extraszisztolék sorozta. A pulzus 160-250/perc, ritmusos. A beteg igen elesett állapotban van, szédül, anginás fájdalom jelentkezhet. Bármikor átmehet kamrafibrillációba.
c.)
Kamrai fibrilláció: igen súlyos, halált okozó ritmuszavar, melyre gyors, szabálytalan és perctérfogatot nem biztosító kamrai összehúzódások jellemzőek. A pulzus nem tapintható, vérnyomás nem mérhető. Az EKG-n szabálytalan, 300-400/ min frekvenciájú, szabálytalan hullámokat lehet látni. Hirtelen halál legfőbb oka: infarctusban, narkózisban, szívkatéterezésnél, súlyos digitálisz mérgezésben, áramütésben fordul elő.
d.)
Pitvarlebegés (Flattern): a kóros ingerképzés a pitvarból indul ki, percenkénti száma 300. EKG-n jól látható, hogy ezek az ingerek szabályos időközökben követik egymást, de a kamra ezekből az ingerekből csak minden másodikat vagy harmadikat veszi át, így a pulzus 150/ min. körül van. A pitvarlebegés átmehet pitvari fibrillációba.
e.)
Pitvarremegés (pitvarfibrilláció): igen szapora – 300-700/min – ingerképzés a pitvarban, ezeknek az ingereknek csak egy része vezetődik át a kamrába, aminek következtében szabálytalan a kamrai működés. Gyakori, hogy a szíven észlelhető szívműködés nem hoz létre pulzushullámot, mert a rövid telődési idő miatt a szív kevés vért lök ki. a szívlökések száma nagyobb, mint a pulzusszám = pulzusdeficit. Leggyakrabban bikuszpidális billentyű szűkületében, coronariasclerosisban és hyperthyreosisban alakul ki. a beteg gyakran nem is érzi a ritmuszavart – néha fáradékonyságról, szabálytalan szívműködésről panaszkodik. Igen gyakran a tágult pitvarokban trombus válik ki és tapad meg, később leszakadva nagyvérköri emboliát okozhat. Rohamokban is jelentkezik – arrythmia perpetuanak vagy arrythmia absolutanak is nevezik.
Az ingervezetés zavarai: az ingervezetést akadályozza a szívizom bármely eredetű sérülése – gyulladás, heg, rossz vérellátás, digitálisz túladagolás is blokkot válhat ki. az ingervezetés zavarai attól függően oszthatóak fel, hogy hol van a blokkolás helye:
1.) A pitvar-kamrai átvezetés zavara:
a.) Részleges: - a normális átvezetési idő megnyúlik
- 1-1 pitvari ingerület már át sem vezetődik a kamrára.
Panaszt nem okoz, csak EKG vizsgálattal vehető észre.
b.) Teljes pitvar-kamrai blokk: a pitvar és a kamra egymástól függetlenül működik, mert a pitvar ingerülete nem vezetődik át a kamrára. A pulzus igen gyér, a perctérfogat nem kielégítő – munka és izgalom hatására sem nő meg a pulzusszám. A beteg panaszai ennek megfelelően fáradékonyság, dyspnoe. A teljes blokk legsúlyosabb formája az Adams-Stokes syndroma: akkor jön létre, amikor teljes pitvar-kamrai blokk alakul ki, és a kamra még nem kezdi el saját ingerképzését. Néhány másodpercig tartó eszméletvesztéssel járó állapot, a beteg cyanoticussá válhat. Igen gyakran nincs eszméletvesztés, csak pillanatnyi szédülésről panaszkodik a beteg. A rosszullét után lassan visszatér a pulzus 40-50/min. frekvenciával.
2.)
Kamrán belüli átvezetési zavar: a vezetés gátlása vagy akadálya valamelyik Tawara-szárban van, ezért az inger csak az ép kötegben fut végig. Magát a blokkot kezelni nem tudjuk.
További kivonatok a következőről A szív ingerképzésének és ingervezetésének zavarai