A PULMONALIS THROMBOEMBOLIA KIALAKULÁSÁNAK
LEHETŐSÉGEI
SEBÉSZETI OSZTÁLYON
Gyakori előfordulásuk miatt nagy jelentőségűek a thromboemboliás betegségek. A trhombus a vér összetevőiből álló tömör képződmény, amely a keringési rendszerben keletkezik, és az ér részleges vagy teljes elzáródásához vezethet. A
thrombus keletkezésében három tényező játszik szerepet:
- Az érfal állapota.
- A vér alvadási viszonyai.
- A véráramlás sebessége.
A thrombus képződés leggyakoribb előfordulási helyei a visszértágulatok, műtéti területek, gyulladásos területek, septicus gócok, az érfal belfelszínének sérülései.
Sebészeti beavatkozásokat követően leggyakrabban a keringés lelassulása és az érfalak belfeszínének sérülése miatt alakul ki thrombus.
Sebészeti beavatkozásokat követően rendszerint a végtagok ereinek megbetegedésével találkozunk. Típusos esetben a beteg alsó végtagján a bőr feszes, fénylő, oedemas. A lábfej mozgatásra érzékeny. A mélybe tapintva fájdalmas köteg érezhető. Subfebrilitas, mérsékelt láz és leukocytosis kíséri, enyhe tachycardia is velejárója lehet.
A mélyvénák gyulladása, thrombosisa mindig embolia veszélyével jár. Az embolia leszakadt és a véráramban keringő thrombus, amely bármely érben elakadhat – a szívben, az agyban, de leggyakrabban a tüdőben fordul elő, és ez az esetek nagy részében halálos kimenetelű szövődmény.
Fontos ápolási feladat tehát a sebészeti beavatkozások után a keringés lelassulásának megelőzése a korai aktív mozgatás. Gyógytornász segítségével már a műtét napján meg lehet kezdeni a beteg tornáztatását – a fej és a végtagok mozgatását, valamint a légzőtornát. A második napon kapaszkodó segítségével az ágyban történő megfordulást, majd a felülést kell elősegíteni. A kezdeti mozgások mindig az ápolónő és a gyógytornász jelenlétében történjenek. A műtét utáni további napokon egyre több mozgást lehet engedélyezni a beteg korától, általános állapotától, és a műtéti beavatkozás jellegétől függően.
Lényeges, hogy a beteg is aktívan működjön közre – ébrenléte alatt időnként végezzen lábtornát, kivéve, ha a műtét a végtagot érintette. Alkalmazzunk rugalmas harisnyát a vénás pangás csökkentése érdekében. Bátorítsuk a korai felkelést – a legtöbb beteg már a műtét napján felkelhet a műtét súlyosságától, és az általános állapottól függően. Kerüljük el, hogy a beteg olyan testhelyzetben tartsa magát, ami a végtagok keringését gátolja. Gondoskodjunk a megfelelő mennyiségű folyadékpótlásról.
Az orvos rendelése szerint adjunk véralvadásgátlót. Ma már bizonyított tény, hogy a thrombusképződés veszélye a sebészeti beavatkozások során, főként ha egyéb kockázati tényező is fennáll (időskor, elhízás, visszeresség), a kis adagban alkalmazott Heparin hatására általában harmadára csökken.