A
KÖRNYEZETSZENNYEZÉS HATÁSAI
AZ EMBERI SZERVEZETRE
A természeti környezetet napjainkra az ember technikai tudásával leigázta, erőit kiaknázza, kincseit értelmetlenül pusztítja. Az ipar olyan termékeket állít elő, amelyek többé-kevésbé a javunkat szolgálják. A gyártási folyamat azonban többnyire szennyezi a levegőt, a vizet és a talajt.
Az élethez elengedhetetlenül szükséges a tiszta levegő. Leggyakoribb és legjelentősebb szennyezőanyag a freon, amelyet korábban a hűtőszekrények gyártásakor, valamint az aeroszolos termékeknél sikerrel alkalmaztak. Később derült csak ki, hogy a freon a légkörbe kerülve elvékonyítja az ózonréteget, ennek következtében fokozottan ki vagyunk téve a napsugárzás káros hatásainak – növekszik a bőrrákos megbetegedések száma. Másik komoly probléma a radioaktív sugárzás, mely több nemzedék, generáció életét és egészségét veszélyezteti – elsősorban az osztódó szöveti sejtek, és az ivarsejtek a legérzékenyebbek. Az örökítő anyag károsodása következtében a leszármazottakban jönnek létre rendellenességek – megnő a torzszülöttek, rákbetegségek gyakorisága. Igen jelentős probléma – főként a nagyvárosokban a szmog, mely kedvezőtlen meteorológiai és szennyezési körülmények között jön létre – füsttel telített köd alakul ki. Két típusa ismeretes:
1.) Los-Angeles-i szmog: a folyamatban legveszélyesebb az ózon, ezért erősségét, súlyosságát ózonkoncentrációval jelzik. Hatására csökken a tüdő vitálkapacitása, a látásélesség, a koncentráló képesség, valamint köhögés, fejfájás, asztmás roham jelentkezhet.
2.) Londoni típusú szmog: főként télen jön létre, a levegőnek magas a szénmonoxid tartalma. Hatására – conjuctivitis, fejfájás, köhögés, köpet, nehézlégzés, hányás, hasi görcsök jelentkezhetnek.
Főleg az idősek és a légúti betegségben szenvedők veszélyeztetettek, valamint a csecsemők.
A természeti környezet másik legfontosabb eleme a víz, hiszen az emberi szervezet a legkisebb vízvesztést is nehezen viseli el. Az ember ivóvíz igénye napi 2-3 liter. A vízben jelenlévő szennyező anyagokkal a populáció minden tagja érintkezésbe kerül. A jó és tiszta ivóvíz nemcsak lokális, vagyis helyi, hanem globális probléma is, mert a szennyvíz elvezetés és tisztítása nem minden területen megoldott. A helytelenül kezelt szennyvíz a talaj és annak ivóvízkészletét fertőzi.
Ha a természetes vizeket szerves és szervetlen anyagokkal túlterhelik, az algák elszaporodnak, a vízi szervezetek kipusztulnak, és az élő víz holt vízzé válik. Nagyon jó példa a vízszennyezés következményeire a Tiszát terhelő többszörös vegyi szennyezés, ami totális természeti katasztrófát okozott.
A vizek szennyezőanyagainak hatása az emberi szervezetre:
1.) Nitrát tartalmú kútvizek: methaemoglobinaemiát okoz – kék csecsemő. A nitrát hatására létrejön a methaemoglobin, amely nem tudja ellátni az oxigén szállító funkciót.
2.) A mangán és vasszegény vizek anaemiát okoznak
3.) A jódszegény vizek endémiás golyvát okoznak.
4.) A magas fluor és arzéntartalom a strumák keletkezésében játszik szerepet.
5.) A magas nátrium tartalmú ivóvíz kockázati tényező a magas vérnyomás kialakulásában.
A fertőzött ivó- és fürdővíz járványokat okozhat a fertőzött víz fogyasztásával, a fertőzött vízzel öntözött zöldségfélék fogyasztásával, valamint a fertőzött vízben történő fürdéssel.
Az ivóvíz természetes daganatkeltőket is tartalmazhat, ilyen az arzén, nikkel, króm, kadmium és a rádium.
A természeti környezet harmadik fontos alapeleme a talaj. Védelmében elsődleges feladat a hulladékok kezelése, ellenkező esetben az ívóvíz készlet és a levegő is szennyeződik.
A természeti környezet része, de már az emberek által kialakított környezet a lakóhely. Napjainkra jellemző az urbanizáció - városiasodás: az ipari forradalmat követően beszélhetünk róla. Magyarországon 1870-ben a lakosság 25%-a, 1930-ban 35%-a, 1980-ban 45%-a, 1990-ben 50%-a lakott városban. A tudományosan megtervezett városfejlesztés a XIX. század elején kezdődött, ilyen pl. Párizs, vagy hazánkban Szeged árvíz utáni átépítése.
Településformák:
1. milliós nagyvárosok
2. 100-200 ezer fős középvárosok
3. mezővárosokból és nagy falvakból kialakult városok.
A városok szerkezeti elemei: 1.) lakóterület
2.) ipari terület
3.) zöld terület ( javítja a klímát )
4.) forgalmi terület (károsító hatású)
5.) városkörnyék
6.) agglomeráció
7.) mezőgazdasági művelésű területek
A zsúfolt városok a napsugárzás hatására felmelegednek, a lehulló esővíz zöld területek hiányában párolgás előtt eltűnik a csatornában. Ezért a városok hőmérséklete 2 C-al magasabb, páratartalmuk alacsonyabb, a levegő szennyezés hatásai koncentráltan jelentkezhetnek.