A BETEG MAGATARTÁSA, BETEGSÉGTUDATA A BETEGSÉG nem csupán egy kórfolyamat lezajlását jelenti. Olyan állapot, amelyben az egyén biológiai érzelmi, intellektuális, szociális és lelki működései csökkennek, károsodnak a betegséget megelőző állapothoz képest. A beteg emberekre jellemző viselkedést az orvos-szociológusok betegség-magatartásnak nevezik. Ennek része az a mód, ahogy az emberek szervezetüket szemmel tartják, tüneteiket észreveszik és magyarázzák, és az egészségügyi rendszer kínálta lehetőségeket igénybe veszik. A betegség-magatartást befolyásoló tényezők: - Belső tényezők: hogyan fogja fel a betegséget, betegségének természetét és a tünetek intenzitását. A betegség jellege is hatással lehet: az akut betegségek az egyén működésének összes területét érinthetik, de általában csak rövid ideig. A krónikus betegségek viszont elhúzódó hatást fejthetnek ki, de szintén érinthetik az élet bármely dimenzióját. Mentális betegségek – szkizofrénia, demencia, mánia – esetében igen gyakran előfordul, hogy a beteg nem is tartja magát betegnek, nem méri fel állapotának következményeit. - Külső tényezők: a tünetek észrevehetősége befolyásolja az egyén testképét, és betegség-magatartását is. Feltűnő tünetek miatt korábban fordulnak orvoshoz. Az egyént környezete segítheti valamely betegség veszélyeinek felismerésében vagy tagadásában. A kulturális és etnikai környezetből sajátítjuk el, hogyan lehetünk egészségesek, hogyan ismerhetjük fel a betegséget, hogyan viselkedjünk betegként. A gazdasági tényezők is befolyásolják a betegségre adott reakciót – olykor arra kényszerítheti az egyént, hogy halogassa az orvoshoz fordulást, és sok esetben folytatja megszokott munkarendjét. Ezzel szoros összefüggésben van az is, hogy mennyire elérhető az egészségügyi intézményrendszer. A betegek általában a betegségmagatartásnak öt szakaszán mennek keresztül: 1.) A tünetek észrevétele. A beteg csak úgy juthat a következő szakaszba, ha elismeri egészségi problémája létezését. 2.) A betegszerep vállalása: miután az egyén elfogadta a tünetek folyamatos jellegét, és az egészségét érintő aktuális vagy potenciális veszélyt, kapcsolatot keres egészségügyi intézményekkel. 3.) Az egészségügyi ellátás igénybevétele: ebben a szakaszban az egyén betegségének szakszerű megállapítását, és megfelelő kezelés kiválasztását igényli, ezenkívül elvárja a tünetek magyarázatát, a betegség okának, lefolyásának és lehetséges következményeinek ismertetését. 4.) Függőségi helyzet: ebben a fázisban az egyén az egészségügyi szakemberekre számít tüneteinek enyhítésében. 5.) Gyógyulás és rehabilitáció: a betegség-
MAGATARTÁS befejező szakasza. A gyógyulás bekövetkezhet hirtelen. Ha a gyógyulás nem gyors, hosszú távú kezelés szükséges az optimális életminőség visszanyeréséig. Krónikus betegség befejező szakaszában a páciensnek gyakran a csökkent életminőséghez is alkalmazkodnia kell.
További kivonatok a következőről Magatartás és betegségtudat