A GYERMEKKORI BALESETEK ÉS MEGELŐZÉSÜK
ELSŐSEGÉLYNYÚJTÁSI FELADATOK
Nagyon sok gyermek szenved el balesetet és ezek közül soknak végleges károsodás a következménye. A bölcsődés korú, tipegő kisgyermekek között a legtöbb az otthon elszenvedett balesetek aránya. Amint járni kezd, és kíváncsisága a környezete felé fordul az anyák számára nagyon nehéz feladattá válik, hogy folyamatosan szemmel kísérjék a kicsik minden lépését. Az iskoláskort követően a szabadidő eltöltése során elszenvedett balesetek válnak gyakorivá. Maradandó sérülést vagy halált okozhat:
1.) Mérgezés: a csecsemők és kisgyermekek a tárgyakat a szájukkal is meg szeretnék ismerni. A kellemetlen íz nem riasztja vissza őket. Minden család otthonában számos mérgezés előidézésére alkalmas anyag található, ezeket úgy kell tárolni, hogy a kisgyermekek ne férjenek hozzá. A leggyakrabban mérgezést okozó szer: a gyógyszer, a háztartási tisztítószer, rovar és patkányirtó szerek, festékek, hígítók, kozmetikai szerek.
Ha mérgezés következik be a kezelést nem szabad halogatni, azonnal orvoshoz kell fordulni. A gyomorba és a bélcsatornába jutott anyagokat hashajtással, hánytatással és gyomormosással távolítjuk el. A gyomormosást mindenképpen jobbnak tartjuk a hánytatásnál és minden mérgezésben ajánlott elvégezni, általában a méreg bevétele utáni 4 órában. Ellenjavallata a lúg és savmérgezés, ilyen esetekben közömbösítő anyagokat itatunk.
Hánytatást gyermekkorban csak akkor alkalmazunk, ha sok időbe telne, amíg a GYERMEK orvoshoz kerülne, vagy a gyomor annyira telt, hogy a gyomormosás hánytatás nélkül nem végezhető el. A hánytatás legnagyobb veszélye az aspiráció. A hánytatás legegyszerűbb módja, ha a garatot valamilyen puha tárggyal ingereljük. Fokozhatjuk a hatást ha a gyermekkel nagy mennyiségű vizet itatunk, de a langyos sós víz is jó hánytatószer. A hashajtást a már belekbe került méreg eltávolítására alkalmazzuk. Gyermekkorban legcélszerűbb a Glauber só használata, Ricinust ne adjunk. Bélmosást végezhetünk, ha a méreg bevétele óta sok idő telt el.
2.) Égések és forrázások: leggyakrabban a forró vizes forrázások fordulnak elő gyermekkorban, Égéseket a szabadon égő láng – tűzhely, gyufa okozhatnak. Nagy veszélyt jelent, ha a gyermek ruhája is ég. Első teendő a ruházat eloltása, eltávolítása, majd a megégett bőrfelület hűtése.
3.) Trauma: vágási sebek, csonttörés, szúrás, roncsoló sebzés esés miatt – csak néhány példa a gyermekkorban kialakuló sérülések közül. Ahogy növekszik a gyermek, úgy az ilyen jellegű sérülések is gyakrabban fordulnak elő. Elsősegély a sérülés jellegének megfelelő ellátás.
4.) Fulladás: a csecsemők és a kisgyermekek fürdőkádban is megfulladhat – sohasem szabad olyan kisgyermeket magára hagyni, akinek közelében nyitott, vízzel telt tartály van a közelében. Serdülőkorban a leggyakoribb az úszás következtében bekövetkezett
Baleset. Ennek elkerülésére már igen fiatal korban meg kell tanítani a gyermekeket úszni, a vízben való biztonságos tartózkodás feltételeire. Elsősegélynyújtáskor első feladat a légutak szabaddá tétele, majd szükség esetén mesterséges lélegeztetés és szívmasszázs.
További kivonatok a következőről Gyermekkori balesetek és megelőzésük