- Pleuritis – mellhártyagyulladás: megjelenhet pleuritis sicca és pleuritis exsudativa formájában
is. Okozhatják különböző baktériumok, leggyakrabban a mycobacterium tuberculosis valamint vírusok, de gyakran csatlakozik pneumoniához, tüdőinfarktushoz, valamint tüdőrák velejárója is lehet.
Klinikai tüneteket a légzéssel összefüggő és a légzést akadályozó éles, szúró mellkasi fájdalom – oldalszegezés - vezeti be. A fájdalom addig jelentős, amíg izzadmány nem keletkezik, ugyanis az izzadmány megakadályozza a pleuralemezek fájdalmat kiváltó dörzsölődését. A fájdalom a légzést felületessé teszi, a beteg eltorzult arccal aprókat próbál lélegezni, kapkod a levegő után. A fájdalom ellen úgy védekezik, hogy a beteg oldalára fekszik, ezáltal ezen az oldalon csökkennek a mellkas kitérései. A növekvő izzadmány a tüdőt összenyomja, a légző felületet csökkenti, a diszpnoé és cianozis a légzőfelület csökkenésével arányosan jelenik meg.
A diagnózis az orvos által végzett fizikális vizsgálattal, röntgen vizsgálattal és mellkas csapolás alapján állítható fel.
A pleuritis minden formája úgy gyógyul, hogy a mellhártya két lemeze kisebb – nagyobb területen, főleg a tüdő alsó szélén összetapad – ez csak ritkán jár különösebb következménnyel, de néha az izzadmány szervül, és durva, merev kötőszövetté alakul át – pleurakallusz. Ennek következtében a tüdőfél mozgása akadályozottá válik, a zsugorodó mellhártyalemez a hörgőket is deformálja, akár légzési elégtelenség kialakulásához is vezethet.
Gyógyítás: a pleuritises beteg ágyában a maga választotta testhelyzetben fekszik, a legkényelmesebben, a testmozgás általában fájdalommal jár. Gyakran, főleg az éjjeli órákban erősen izzadnak. A beteg légzését, keringését nagyobb tömegű izzadmány annyira ronthatja, hogy mellkas csapolás is szükségessé válhat. Az étrend nem igényel megszorításokat, könnyen emészthető, vitamindús legyen. Gyógyszeresen szükség szerint fájdalomcsillapítókat, a köhögés csökkentésére kodeinszármazékokat rendel az orvos. Széles sprektumú antibiotikum kezelést kap a beteg, illetve ha mellkascsapolásra kerül sor, akkor a tenyésztés eredményének megfelelő antibiotikumot adjuk. Gondolni kell a TBC-re is, adhatunk tuberkulosztatikumokat is.
A beteg gyógyulása után legalább fél évig tüdőgondozói ellenőrzés indokolt, ugyanis ha nem volt kimutatható a tbc-s eredet, akkor is gyakran követi a lezajlott pleuritist tbc-s folyamat.