AZ
IDŐSKORI DEMENTIÁK FELOSZTÁSA
Demencia ugyan bármely életkorban előfordulhat, de igazán 65 éves kor felett gyakori, ebben a korosztályban az előfordulási aránya világszerte 10 %.
A demencia az intellektuális teljesítmény globális zavarát jelző tünetcsoport, melynek legfőbb jellemzői:
Þ Az ítéletalkotás zavara.
Þ Intellektuális hanyatlás, a környezethez való alkalmazkodási képesség beszűkül, merev, gépies magatartás alakul ki.
Þ Romlik a munkahelyi teljesítmény.
Þ Az elvont gondolkodás nehezítetté válik.
Þ Memóriazavar jelentkezik, mely megnyilvánulhat a friss megjegyző képesség elvesztésében, illetve a régi ismeretek felidézésének képtelenségében.
Þ A károsodott agyi területeknek megfelelő góctünetek jelentkeznek:
à Aphasia: a beteg nem tudja kifejezni a gondolatait, vagy nem érti meg amit neki mondanak.
à Apraxia: a begyakorolt mozgások elvégzésére irányuló képesség elvesztése bénulások nélkül.
à Agnosia: Az érzékelt tárgyakat vagy lényeket nem képes felismerni.
Þ Személyiségváltozás: a betegséget megelőző karaktervonások megváltozása.
A demenciák főbb csoportjai:
1.) Vaszkuláris demencia vagy arterioszklerotikus demencia:
Az erek állapotának romlása és a szívműködés elégtelensége miatt a belső szervek, köztük az agy vérellátása is romlik.
Tipikus esetben átmeneti keringészavarok észlelhetők, melyek múló tudatzavart, enyhe bénulásokat okozhatnak. A demencia a keringészavart követően alakul ki.
Hachinski pontozóskálája jelentős segítséget ad a pontos diagnózis felállításához:
1) A tünetek hirtelen kialakulása.
2) Lépcsőzetes állapotromlás.
3) Hullámzó kórlefolyás.
4) Éjszakai zavartság.
5) A személyiség relatív megtartottsága.
6) Depresszió.
7) Testi panaszok.
8) Emocionális és affektus labilitás.
9) Hypertonia.
10) A kórelőzményben stroke.
11) Fokális neurológiai tünetek és szimptómák.
12) Az érelmeszesedés más tünetei ( coronaria betegség stb. )
A vérnyomás beállításával, a keringés rendezésével, a tüneteknek megfelelő gyógyszereléssel a beteg állapota többé - kevésbé rendezhető. A kórlefolyás időben nem behatárolható, általában hosszú idő alatt vezet a beteg teljes elbutulásához.
Elsődleges feladat a beteg családon belüli helyzetének stabilizálása, a tüneteknek a családtagokkal történő megértetése, elfogadtatása.
2.) Demencia Alzheimer betegségben:
A központi idegrendszer primer degenerativ megbetegedése, az agyban senilis plakkok keletkeznek. Oka pontosan nem ismert, a legújabb kutatások szerint az alumínium szint a betegeknél négyszer magasabb, mint az egészséges emberekben. Általában 70 év felett, de koraibb életkorban is kialakulhat. Fokozatos emlékezési zavar jelentkezik: először a rövidtávú, majd a régmúltra emlékezés károsodik, ezt a beteg konfabulációval ( kitalált történet előadása megtörtént eseményként ) próbálja leplezni.
Idő és térbeli dezorientáció, szótalálási nehézség és konstruktív apraxia tünetei jelentenek.
A beteg mozgása meglassul, rigiditás lép fel, járása tántorgóvá és lassúvá válik. A folyamat előrehaladásával epilepsziás rohamok, depresszió és paranoid gondolkodászavar jelentkezhet.
Az Alzheimer betegség általában 1 - 10 év alatt vezet a beteg halálához.
3.) Primer, degeneratív demenciák:
Ebben a betegségcsoportban a kezdeti szakban a személyiségváltozás a fő tünet. A neuroradiológiai lelet frontális károsodást, illetve anyagcserezavart mutat ki.
A csoportból a hagyományok folytán is a Pick-betegség jelentősége emelkedik ki – Arnold Pick írta le az első esetet 1892-ben. 50 - 60 éves kor körül kialakuló demencia, progresszív lefolyással. Első tünet a személyiség megváltozása - csökken a kritikai készség, romlik a szociális beilleszkedés, amit az intellektus, az emlékezés és a beszédkészség zavara ( vég nélküli szóismétlések) követ. Időben dezorientált a beteg. A betegség gyakran falánksággal kezdődik, rágás után azonban a nyelés lelassulhat, nyelésképtelenség is kialakulhat.
Szexuális aktivitás kórosan fokozódik. A hangulat mániás képet utánozhat. Jellegzetes a tárgyak gyűjtögetése, dugdosása. A járás apróléptű, a tekintet csapongó, bizonytalan, vagy egy-egy ponton megtapadó.
A kórlefolyás 5-10 éves időtartamú, a kezdeti hangulati és magatartászavarok után a személyiséghanyatlás fokozódik, majd súlyosan leromlott fizikai állapot fejlődik ki.
Specifikus gyógyszerelése nincs.
4.) Kevert okú demencia: az Alzheimer- demencia és a vaszkuláris demenciák együttes előfordulása legszerényebb becslések szerint is a demenciák kb. 10%-ában fordul elő. A klinikai tünetek pontos elkülönítése nehéz – a funkcionális jellegű képalkotó eljárások (SPECT = egyfotonos emisszios komputer-tomográfia, PET= a CT-ben már kidolgozott képalkotó eljárás tapasztalatait fejleszti tovább a szervezetbe bevitt és az agyban felhasznált, illetve izotóppal jelzett anyagok lokalizálására), és a Hachinski pontozó skálája jelentős segítség a diagnosztizálásban.
5.) Egyéb okú, potenciálisan reverzibilis demenciák:
A megközelítés gondolatmenete mindig az legyen, hogy a demencia(szerű) tünetcsoport mögött depresszió lehet, illetve mérlegelni kell, hogy nem szed-e a beteg olyan gyógyszert, amelynek reverzibilis demenciát okozható hatásáról vnnak adatok. A reverzibilitás nemcsak az jelenti, hogy a kiváltó ok jól kezelhető (pl. tumor), hanem azt is, hogy az adott betegen a kezelés kivitelehető-e, illetve sikeres volt-e.
A reverzibilis demencia legfontosabb okai:
Drog, gyógyszer, korszerűtlen altatók, szedatív szerek, bizonyos vízhajtók, izomrelaxánsok.
Emocionális betegségek: depresszió, szorongás.
Metabolikus és endokrin betegségek: diabetes mellitus, hypo/hyperthyreosis, Addison-kór.
Érzékszervi betegségek: szem/fül, látás/halláscsökkenés.
Neurológiai betegségek: normotenzív hyrocephalus
Trauma, tumor
Infekció: meningitis, syphilis, stb.
Alkoholmegvonás, alkoholos encephalopathiak