TERHESSÉGI
TOXAEMIA FORMÁI ÁPOLÓI TEENDŐK A MEGELŐZÉSBEN ÉS KEZELÉSÉBEN A terhességi toxaemián az anya olyan általános megbetegedését értjük, amely kizárólag terhességhez kötött, a terhesség második felében alakul ki, három alaptünete van - oedema, hypertonia, proteinuria – melyek súlyosbodása az anya és a magzat életét veszélyezteti. A tünetekhez vagy azok valamelyikéhez súlyos esetekben görcsroham (eclampsia) és coma társul.A terhességi toxaemia jelentőségét jelzi, hogy az anyai halálozás egyik leggyakoribb oka az infectio és az elvérzés mellett. Ugyanakkor jelentős oka a magzat születés körüli halálának is. Nagyon valószínű, hogy létrejöttében három okcsoportnak van jelentősége: - Uteroplacentáris ischaemia: a nagy mennyiségű magzatvíz, vagy ikerterhesség akadályozza a vérkeringést. Először szülőknél a méhfal kevésbé fejlett, ez is vérkeringési zavarokhoz vezethet, illetve egyes betegségek pl. diabetes mellitus károsíthatják a lepény érrendszerét. - Az anya betegségei: a terhességi toxaemia már meglévő érkárosodással járó betegségre épül. - Környezeti behatások: nem megfelelő táplálkozás, fokozott fizikai és/vagy pszichés megterhelés. Ezek a tényezők gyakran nem önállóan hatnak, hanem együttesen, alapjául szolgálva a toxaemiára jellemző kórélettani változásoknak. A toxaemia tünetei: Három alaptünete a vizenyő, a magas vérnyomás és a fehérjevizelés. Ezekhez egyéb járulékos tünetek is társulhatnak. A folyamat végső stádiuma, a legsúlyosabb tünet a görcsroham (eclampsia). - Oedema: a víz és a nátrium fokozott visszatartásának következménye. Egészséges terheseken is található kisebb-nagyobb lábszár oedema, de ez pihenésre, éjszakai ágynyugalomra megszűnik. Kórosnak tekintjük a vizenyőt, ha reggelre sem oszlik el. Generalizált vizenyőről beszélünk, ha a kézen, arcon, fekvő helyzetben pedig a keresztcsont területén is megjelenik. Olykor a vulván alakul ki nagyobb oedema. Jellemző, hogy az oedema kezdetben csak a belső szervekre, szövetekre korlátozódik – ez az un. rejtett oedema, melyet csak a rendszeres testsúlyellenőrzés mutat ki. A terhesség utolsó hónapjaiban a heti 450-500 g-ot elérő súlygyarapodás már kórjelző. - Hypertonia: az általános érszűkület következménye és a toxaemia leggyakoribb, legfőbb tünete. Terhességi hypertoniáról akkor beszélünk, ha a systoles vérnyomás 30 Hgmm-rel, a diastoles 15 Hgmm-rel emelkedett a nem terhes állapothoz képest. - Proteinuria: a rutin laboratóriumi vizsgálatokkal kimutatott proteinuriát mindig kórosnak tekintjük, függetlenül a fehérjeürítés mértékétől. Fehérjevizelés esetén mindig ellenőrizendő a vizeletüledék is. Járulékos tünetek: - Idegrendszeri tünetek: frontális lokalizációjú fejfájás, rossz közérzet, esetleg fülzúgás. - Szemtünetek: részleges látótérkiesések, un. szikralátás, kettős látás, súlyos esetben – igen ritkán – a látás elvesztése. - Gastrointestinális tünetek: igen ritkán májtáji és epigastrialis fájdalom, esetleg hányás, hányinger jelentkezik. Görcsroham (eclampsia): a toxaemia súlyos, végső klinikai alakja az eszméletvesztéssel járó, az egész testre kiterjedő tonusos-clonusos görcsroham, amelyet rendszerint mély coma követ. Lefolyásában három szakaszt különítünk el: - Prodromalis vagy bevezető szak: jellemző a fixált tekintet, apró izomrángások az arcon és kézen. Kooperáció hiánya alakul ki, majd a beteg öntudatlanná válik. Ez a szak általában 20-30 másodperc múlva átmegy a következő szakba. - Görcsös szak: 1.) Tónusos izomrángások szaka: a test összes izmában merevgörcs alakul ki, megszűnik a légzés, egyre kifejezettebb cyanosis alakul ki. 2.) Clonusos szak: az egész testen heves izomrángások keletkeznek felülről lefelé terjedve – arc, felső végtagok, törzs, alsó végtag. Ez idő alatt a beteg könnyen szenvedhet sérüléseket a környező tárgyakba ütközve. Időtartama 40-50 másodperc. Ezt követően a görcsroham fokozatosan oldódik, mégpedig fordított sorrendben, mint ahogy kialakult. - Comatosus szak: a görcsroham után a beteg rövidebb-hosszabb ideig öntudatlan. A roham lezajlása után percekkel, máskor fél-egy órán belül nyeri vissza eszméletét és bizonyos idő múlva a roham ismétlődhet, de az is lehetséges, hogy a comatosus állapot újból átmegy görcsrohamba – status eclampticus. Az eclampsiat el kell különíteni az epilepsiatól, az uremias állapot, az agytumor, ameningitsi által kiváltott görcsös vagy comatosus állapotoktól. A toxaemiak felosztása: a gyakorlatban elsősorban – a kórlefolyás és a következmények különbözősége miatt – két alapformát különítünk el. - Primer, genuin forma: amikor a betegség a terhesség 20. hete után, addig egészséges terhesen alakul ki. Jellemző a kifejezett testsúlygyarapodás és oedema. A szemfenéken arteiospalsmus, esetleg oedema látható. A vérnyomáseltérés nem túl jelentős. Általában a fiatalabb (18-22 éves) először szülő nőkön fordul elő gyakrabban. - Sekunder, rárakódásos toxaemia: előzetes vese vagy érrendszeri betegséghez társul, illetve annak talaján alakul ki. Rendszerint csekély az oedema. A szemfenéken arteriosclerosisra, degeneratív elváltozásokra utaló jeleket láthatunk. Gyakoribbak a veseelváltozások: bacteriuria, haematuria. Jelentős a vérnyomás emelkedés. Elsősorban az idősebb, 30-35 év feletti, többször szült nőkön alakul ki. A toxaemia anyai és magzati következményei: - Anyai következmények: a primer toxaemia során kialakuló szervi elváltozások reverzibilisek, rendszerint nincsenek maradandó szervi károsodások, a gestatios időszak elmúltával legtöbbször sem morfológiai, sem funkcionális eltéréseket nem találunk. A szekunder toxaemia az alapbetegséget ronthatja, így a gyermekágy lezajlása után a korábbi vesekárosodás vagy szemfenéki elváltozás súlyosabb formában észlelhető. . Ezzel szemben minden eclampsias roham közvetlen életveszélyt jelent: az anya halálát okozhatja agyvérzés, szív és légzésbénulás, tüdőoedema, aspiratio miatti fulladás. A szülés alatt a betegség talaján gyakran alakul ki fájásgyengeség, a szülés elhúzódása, műtétes szülés, atonias vérzés. A súlyos praeeclampsiákban viszonylag gyakori a lepény idő előtti leválása – abruptio placentae – amely akár a véralvadás súlyos zavarához is vezethet. - Magzati következmények: a magzat számára fő veszély a lepény funkcióinak megromlása. Ennek következtében koraszülés, növekedésbeli visszamaradás. Legsúlyosabb magzati következmény az intrauterin elhalás, amelynek oka legtöbbször a lepény gázcsere működésének elégtelensége folytán kialakuló fulladás. Ez bekövetkezhet a terhesség alatt, de méginkább a szülőfájások megindulása után. A toxaemia kezelése: elsősorban tüneti kezelést jelent. A tüneti kezelést úgy kell irányítani, hogy a 37. hét előtt ne kényszerüljünk a terhesség befejezésére. A toxaemia felismerése és az enyhe formák kezelése a terhes gondozás feladata: rendszeres testsúly-, vérnyomásmérés és vizeletvizsgálatok során feltárt eltérések diétával, kímélő életmóddal egyensúlyban tarthatóak.