AZ EGÉSZSÉG SZEPERE A TÁRSADALOM MÛKÖDÉSÉBEN
AZ EGÉSZSÉG SZEPERE A
TÁRSADALOM MÛKÖDÉSÉBEN
A társadalomban az embereknek egészségesnek kell lenni, ez kellene, hogy a legfőbb érték legyen mivel csak az egészséges ember képes értékteremtésre. Ez elsősorban az
egyén számára fontos, de mint munkaerőnek a társadalom számára is jelentős az értéke, mivel ez az egzisztenciális biztonság legfőbb feltétele. Tudjuk, hogy a munkahelyek elnyerése vagy megtartása függ az egyén munkaképességének, egészségi állapotának színvonalától vagy fennmaradásától.
A XIX. századig az ember egészségét csupán biológiai oldalról értékelték. A XIX. századtól ismerték fel a környezetnek, elsősorban a
társadalmi környezetnek az emberre, az ember egészségére gyakorolt hatását. Ettől kezdve kezdték az egyént bioszociális lénynek tekinteni, tehát az ember biológiai léte csak alap, amelyre közösségi, társadalmi, kulturális léte épül és a társadalom változásai visszahatnak a biológiai létre, az egyén egészsége pedig a társadalom működésére.
A naturalista elmélet szerint: egészséges az a szervezet, amely a környezetéhez jól alkalmazkodik.
A normativista elmélet szerint: egészségesnek számít az az ember, aki képes ellátni azokat a feladatokat amelyeket a társadalom elvár tőle.
A WHO (
Egészségügyi Világszervezet) megfogalmazása szerint: az
EGÉSZSÉG teljes testi, szellemi és szociális jóllét állapota, nem pusztán a betegség és nyomorékság hiánya.
A társadalmi fejlődés napjainkban felgyorsult, az élet és munkakörülmények nagymértékben megváltoztak. A ritmusgyorsulás, a túlterhelés, a technikai civilizáció ártalmai (zaj, levegő és vízszennyezés, sugár és vegyi ártalmak) mind - mind erős próbára teszik az emberek egészségét.
Az életmód tehát függ: az egyéntől, a gazdasági, társadalmi, kulturális, tradicionális és biológiai tényezőktől, az egyén mikrokörnyezetétől, műveltségi helyzetétől, önmaga és környezete értékrendjétől és a tanult szokásoktól.
Egyéni szükségletek:
1./ Alapvető szükségletek táplálkozás, ürítés, mozgás, pihenés, tisztálkodás.
2./ Magasabb rendű szükségletek: biztonság, szeretet, ismeretszerzés, esztétikus környezet, önmegvalósítás. Ha az egyén szükségletei nincsenek tartósan kiegyenlítve akkor megbetegszik.
3./ társadalmi szükségletek: termelői munka, közrend, béke, jogrend - mindezek a társadalom fennmaradását biztosítják.
Az egészségi állapot tehát: azoknak a külső és belső viszonyoknak az összessége, amelyek között a személy létezik és amelyek hosszabb vagy rövidebb ideig jellemzik.
Példák:
1. A psyches izgalmak testi tünetekkel járnak – szapora pulzus, tenyérizzadás, elpirulás.
2. A romló életkörülmények miatt alultápláltság jön létre, ezáltal csökken az ellenálló képesség és a szervezet fogékonyabb lesz a betegségre (TBC).
3. A munkanélküliség szorongáshoz, majd szenvedélybetegséghez vezethet.
Ennek megfelelően az egészségi állapot nem statikus, hanem állandó mozgásban, változásban lévő, egyensúlyt kereső folyamat.
Az egészség megóvásában nagy szerepet játszik az egészségügy, annak fejlettsége, szervezettsége és az egészségügyi ellátás hozzáférhetősége. A WHO egészségi definíciójából kitűnik, hogy az egészségvédelem preventív jellegű, azaz az egészség megerősítésére törekszik, amely elképzelhetetlen az egyes emberek és a társadalom aktív közreműködése nélkül.
Az egészségmegőrzés szervezetei:
1. Gazdasági feltételek biztosítása: munkalehetőség
- élelmezési és lakásfeltételek biztosítása
- baleset megelőzés ( munkahelyi védőfelszerelése hiánya – baleset)
- környezet védelem
- az anyagi feltételek biztosítása a testedzéshez
2. A társadalmi döntések – egészséget mindenkinek 2000-re program
Vöröskereszt, Testnevelés Egyetem
3. Nem egészségügyi szervek feladatai: ipari, mezőgazdasági, közoktatás, közművelődés.
4. Szociális és egészségügyi intézmények feladatai:
- Prevenció- egészségnevelés: egyéni vagy közösségi ( humán szolgáltatás)
- gyógyítás
Ahhoz, hogy az egészségünket megtartsuk az embereknek a környezetükkel dinamikus egyensúlyban kell lenniük, mert ha ez felbomlik a személyiség megbetegszik.
Aktuális kérdések napjainkban:
- Bizonyos betegségek
elleni küzdelem – szív és érrendszeri, daganatos, TBC, AIDS
- Balesetek elleni küzdelem: munkahelyi, háztartási stb.
- Háborúk elleni küzdelem.
- Káros szenvedélyek elleni küzdelem.
- Pszichés megterhelések, stressz elleni küzdelem.
- Küzdelem a munkanélküliség ellen.
Magyarország lakosságának egészségügyi állapota:
A népesség egészségügyi állapotát kifejezi:
1. a születéskor várható élettartam: ez összefügg az ország gazdasági fejlettségével és hogy az ország jövedelméből mennyit fordítanak az egészség megőrzésére. Hazánkban a férfiak születéskor várható élettartama 1963 óta csökken, miközben valamennyi civilizált országban növekszik.
2. Az általános halálozási arányszám
3. A különböző betegségek előfordulása és gyakorisága
4. A lakosság minősítése saját egészségügyi állapotáról (pontatlan)
5. A táppénzes napok száma
Vezető halálokok: szív és érrendszeri betegségek, daganatos betegség, erőszakos halállal végződő események (baleset, gyilkosság, öngyilkosság)
A betegségek okai: helytelen táplálkozás, kevés mozgás, stressz, alkoholizmus, dohányzás (a világon elsők vagyunk, évi 3000 szál/fő), a környezeti ártalmak (levegő, víz, talajszennyezés), a szegénység, a rossz életkörülmények.
A KSH időmérleg vizsgálatai szerint nálunk a napi munkaidő 11,5 óra. Nem marad idő pihenésre, kikapcsolódásra. Eltűnőben vannak a hagyományos emberi kapcsolatok, tovább rontják a helyzetet a társadalmi élet változásai és az egészségügy a rendelkezésére álló összeg 1%-át fordította megelőzésre.
További kivonatok a következőről AZ EGÉSZSÉG SZEPERE A TÁRSADALOM MÛKÖDÉSÉBEN