Méhen
kívüli terhesség akkor alakul ki, ha a megtermékenyített petesejt nem jut el a méhbe, hanem beágyazódik a petevezetékben,
vagy megtapad az egyik petefészken, a méhnyakon vagy a hasüregben. Ez nagyjából minden kétszázadik terhességben fordul elő. Szinte soha nem tart tovább két hónapnál, s ha nem veszik észre, akár halálos kimenetelü is lehet.
OKOK: Az elmúlt 15 évben megnőtt a
Méhen kívüli terhességek száma, valószínűleg a gyakori kismedencei gyulladásos betegségek (pl. a
Chlamydia-fertőzés) következtében, amelyek károsíthatják a petevezetékeket. A rendellenes terhesség oka egy korábbi műtét is lehet. A méhen belüli fogamzásgátló eszközök használata, egyes meddőség elleni kezelések,
és a korábbi méhen kívüli terhesség is kockázati tényezőnek számít.
TÜNETEK: A
TÜNETEK rendszerint a terhesség hatodik hete táján jelentkeznek. Méhen kívüli terhességre utalhat a hüvelyi vérzés és az alhasi fájdalom. A tünetek átmenetileg enyhülhetnek, de azután egyre súlyosabbá válnak, ahogy a magzat növekszik. Végül megrepedhet a petevezeték, ami heves vérzést, súlyos fájdalmat és sokkot okoz.
KEZELÉS: A diagnózis szükség esetén pozitív terhességi vizsgálattal igazolható, amely után
ultrahangos vagy
laparoszkópiás felvételt készítenek (ez utóbbi esetekben a köldök alatt ejtett bemetszésen keresztül parányi száloptikás eszközt helyeznek a hasüregbe).
Az embrió eltávolítására alkalmazott módszer függ annak nagyságától és elhelyezkedésétől is. Alkalmazhatnak
endoszkópos műtétet, amelynek
során csak az embriót távolítják el. Más esetekben laparoszkóp segítségével olyan gyógyszert fecskendeznek be, amely leállítja az embrió fejlődését, minek hatására az elhal, és felszívódik a szervezetben.
KILÁTÁSOK: A méhen kívüli terhességen átesett nők mintegy 10 százaléka terméketlen marad, míg 60 százalékuk 18 hónapon belül újra terhes lesz. Őket fokozott figyelemmel kísérik a későbbi terhességeik során.
További kivonatok a következőről Méhen kívüli terhesség