.
Ábrákkal, tartalomjegyzékkel ellátott könyv.
I. AZ IDEGRENDSZER
1. Az idegelemek
2. A
gerincagy és a magasabb agyrészek működése
3. Az agykéreg működése
II. A TAPINTÁS
4. A bőr szerkezete
5. Közérzések
6. A tapintási érzések átnézete
7. Nyomásérzés
8. Hőérzés
9. Helyérzés
III. A SZAGLÁS ÉS ÍZLÉS
10. Szaglás
11. Ízlés
IV. A HALLÁS
12. A hangérzésről általában
13. A külső és középső fül szerkezete
14. A belső fül szerkezete
15. Hangvezetés a külső fülben
16. Hangvezetés a középső fülben
17. Hangvezetés a belső fülben
18. A hangérzések ereje, magassága
19. A hangérzések csengése (timbre)
20. Harmónia és diszharmónia
V. A LÁTÁS
21. A szem szerkezete
22. A szem védőkészüléke
23. Fénytörés a lencsében
24. Fénytörés a szemben
25. Alkalmazkodás a szemben
26. A szem hibái
27. Entoptikai tünemények. Szemtükör
28. Az ideghártya ingerlése
29. Egyszerű színek
30. Vegyes színek
31. Ellentétesség a színérzésben
32. A fényérzés lefolyása
33. Szemmozgások
34. Látás két szemmel
35. Sztereoszkópi látás
36. A tárgyak távolságának és nagyságának felismerése
Előadásmódja művelt, de nem szakember számára is érthető.
A fény az újszülött gyermek szemébe is eljut, az ő agyát is izgatja.Az újszülött kinyitja, majd becsukja szemét: ez az egész. De még az első nap folyamán megváltozik az arckifejezése, ha a fényt eltartjuk a szemétől. A homály már ilyenkor kétségtelenül hatással van rá, mely, az arckifejezése szerint ítélve, kellemes. A második napon már behunyja szemét, ha égő gyertyával közeledünk felé, sőt a kilencedik napon a fejét is elfordítja a gyertyától, ha felébredése után teszünk kísérletet. Egyébként szeret a világosságba nézni.
Azt látjuk tehát, hogy születése után néhány perccel az újszülött már megérzi a fényt. A szem zárása fényhatás következtében, szintén már az első nap után jelentkezik.
Ez az idegrendszerben hosszú utat jelent. További néhány nap múlva fényes, erősen megvilágított tárgyak, örömet okoznak a gyermeknek, sőt szereti a fejét a világosság felé fordítani. Valamely tárgyat szemével rögzíteni az újszülött még nem szokott, ez akarat-mozgás eredménye, melyre még nincs tehetsége. A hetedik napon testétől függetlenül tudja mozgatni a szemét, a 23. nap körül már mind a két szemével követi az elébe tartott és előtte lassan mozgatott gyertyát. Ilyenkor az arc először ölt olyan kifejezést, mely az intelligencia fejlődéséről árulkodik. Ez azonban nem mindig van így. Sokszor csak hónapok alatt fejlődik ki a gyermek annyira, hogy a mozgatott fényforrást kövesse.
Hallás: Nehéz az időt meghatározni, melyben az első hangérzések jelentkeznek nála. Négy nap előtt ritkán lehet észrevenni. E napon látták először, hogy a gyermek a hang következtében a szemét kinyitja, sőt a 11-12. napon az anyja hangja már meg is nyugtatja. Az ötödik héten nappal alig tud már elaludni, ha a szobában beszélnek és járnak. A nyolcadik héten a zene már a lelkületére hat, s ezen való örömét mozgásaival és mosolygásával árulja el.A látás és hallás kifejlődésével lépést tart a tapintó érzés fejlődése is. A mozgó kéz csakhamar meggyőződik arról, hogy a tapintás érzéseit nem a bennük fejlődő izgalmak okozzák. Ha kezével valamibe beleütődik és ez fáj, a gyermek csakhamar észreveszi, hogy ilyesmi csak bizonyos mozgásra történik vele. A szem csakhamar követi a mozgó kezet, látja ezt is, meg a tárgyat is, melyhez keze esetleg odaütődött. Mindezen impressziókat a térben való tájékozásra használja fel.
Mikor az érzékszervek élettanát meg akarjuk ismerni, elsősorban meg kell ismerkednünk az agy működésével annyiban, amennyiben az érzékszervek működésével kapcsolatban van.
Ezt követi azután a tapintás, látás, hallás, szaglás és ízlés, egyszóval az érzékek működésének megismerése.
Kiadás kelte: február 02, 2009
További erről Ideggyógyászat
További összefoglalók a következők szerint aranykapocs
More