AZ
IDEGRENDSZER MŰKÖDÉSÉNEK
SZABÁLYOZÓ, IRÁNYÍTÓ SZEREPE
Az IDEGRENDSZER három részből áll:
1.) Központi idegrendszer, mely az agyból és a gerincvelőből áll.
2.) A perifériás idegrendszer, mely az agyidegekből és a gerincvelői idegekből áll
3.) Az autonóm idegrendszer, amely a belső szervek működését irányítja.
Ez a három rész ténylegesen egy rendszert alkot, melynek legkisebb anatómiai és működési egysége az idegsejt, vagyis a neuron.
A neuron három részből áll: idegsejt, dendrit és axon. Az idegsejt cytoplazmából és sejtmagból áll, az idegsejt nyúlványai a dendritek, amelyek az impulzusokat az idegsejt felé továbbítják, az axon pedig az idegsejttől elfelé vezetik az ingereket.
A neuron fő funkciója az ingerek továbbítása, amelyben több idegsejt is részt vehet – az egyik neuron axonja a másik neuron dendritjéhez kapcsolódik – közöttük mikroszkopikus rés (synapsis) van, amelyekben kémiai anyagok (neurotransmitterek) segítik az ingerek továbbítását.
A központi idegrendszer két struktúrából áll – az agy és a gerincvelő. Valamennyi ideg e két struktúrából ered, és az érző ingerek érzékelése is itt történik, valamint minden mozgató impulzus a központi idegrendszerből ered.
Mindkét szervet csontstruktúrák (koponya, gerincoszlop), valamint hártyák (membránok) és folyadékok védik. Kemény agyburok (dura mater), pókhálóhártya (arachnoidea) és a belső, lágy agyburok (pia mater). Az arachnoidea és a pia mater közötti résben liquor található, mely párnaként védi az agyat és a gerincvelőt.
Agy (encephalon): több milliárd neuronból álló, vérrel bőven ellátott szerv. Fő részei:
a.) Nagyagy (cerebrum): az agy legnagyobb része, két féltekéből áll, melyek a corpus callosumon keresztül egymással összeköttetésben van. A külső kéreg barázdált (kiemelkedő tekervények - gyrus, közöttük lévő árkok – sulcus) szürkeállomány, mely az agysejteket tartalmazza. A mély hasadékok (fissurák) az agyfelszínt lebenyekre osztja. Az agykéreg funkciója az információk feldolgozása, a kéreg mindegyik lebenye különböző működéseket ellenőriz.
- Frontalis (homlok) lebeny: intellektuális összetevők – gondolkodás, fogalom és ítéletalkotás, viselkedés, szociális magatartás, alkalmazkodóképesség, akaratlagos izommozgás és beszéd.
- Parietalis (fali) lebeny: érintés, fájdalom és hőmérsékletérzés, saját testen és a környezetben való tájékozódás, mozgások célszerű összerendezése.
- Temporalis (halánték) lebeny: hallás, emlékezés, beszédmegértés.
- Occipitalis (nyakszirt) lebeny: itt végződik a látópálya.
A nagyagy belső része kötegekbe rendeződött velőhüvelyes rostokból áll – fehérállomány. A nagyagy mélyén agytörzsi dúcok vannak, melyeket agytörzsi szürke magvaknak is nevezünk – működésük a kéreg irányítása alatt áll.
Az agyállomány belsejében kamrarendszer foglal helyet, az agykamrák összeköttetésben vannak egymással, és az itt lévő érfonatok termelik a liquort.
b.) Kisagy( cerebellum): anatómiailag két féltekére tagolódik, az agytörzsel a hídkarok kötik össze. Pályái révén összeköttetésben áll a gerincvelővel, az agytörzzsel és a nagyagyi kéreggel. Elsőrendű feladata az izomtónus szabályozása, a mozgások összerendezésében van.
c.) Agytörzs: a hídból (pons), a középagyból (mesencephalon) és a nyúltvelőből tevődik össze. Itt haladnak keresztül a legfontosabb érző és mozgatópályák, itt helyezkednek el az agyidegek magvai és az életfontosságú központok: légzés, szívműködés, vegetatív centrumok. A nyúltagy a koponya nyakszirti részén lép ki a koponyából és a gerincvelőben folytatódik.
Gerincvelő: a foramen magnumtól a 2. ágyékcsigolyáig terjed. Külső része a fehérállomány, melyben az idegpályák sokasága halad – belső része a pillangó alakú szürke állomány, mely idegsejteket tartalmaz. A gerincvelő pályái elsősorban a mozgató és érzőműködések szolgálatában állnak. A működések legjellemzőbb megnyilvánulása a reflexműködés.
A perifériás idegrendszer érző (szenzoros) és mozgató (motoros) neuronokból áll. Az érző neuronok ingereket vesznek fel és továbbítanak a központi idegrendszerbe. A mozgató neuron üzenetet továbbít a központi idegrendszerből a szervezet megfelelő részeibe akció vagy az ingerre adott reakció kiváltására.
- Agyidegek: a fej, nyak és a belső szervek ellátását 12 pár agyideg végzi. Az agy alsó felszínéről erednek, a párok hosszúsága a szervezet ellátandó részének távolságától függ.
Szám
Név
funkció
I.
n. olphactoricus
Szagérzés
II.
n. opticus
Látás
III.
n. oculomotorius
Szemmozgatás
IV.
n. trochlearis
Szemmozgatás
V.
n. trigeminus
Érzés az arcon, fejen, rágás
VI.
n. abducens
Szemozgatás
VII.
n. facialis
Ízlelés, arckifejezés, mimika
VIII.
n. acusticus
Hallás, egyensúlyérzés
IX.
n. glossopharyngeus
Ízlelés, nyálelválasztás,nyelés
X.
n. vagus
Mellkasi és hasi szervek
XI.
n. acessorius
Nyakizmok
XII.
n. hypoglossus
Nyelvizmok
- Gerincvelői idegek: 31 pár ideg ered a gerincvelőből – 8 a nyaki, 12 a mellkasi, 5 a lumbális,
5 a sacralis és 1 a farkcsonti szakaszból. Funkciójuk az ingerek továbbítása a receptoroktól a gerincvelőbe, valamint a működésre késztető ingerek továbbítása az izmokhoz vagy mirigyekhez.
Az autonóm idegrendszer: sympaticus és parasympaticus részből áll, ez a két rész irányítja a szervezet életfolyamatait és a zsigerek működését.
- a sympaticus idegek a szervezetet sürgősségi helyzetekhez való alkalmazkodásra teszik képessé – emelkedik a pulzus és vérnyomás, fokozódik a légzés, kitágul a pupilla, növekedik az adrenalin szekréció.
- Parasympaticus rész ingerlése ellentétes hatást fejt ki, célja a szervezet energiájának megőrzése, a sympaticus ingerlés hatásainak ellensúlyozása.