A
SZKIZOFRÉNIA KIALAKULÁSÁNAK LEHETSÉGES OKAI, KEZELÉSE A szkizofrén megbetegedések jelentősége több vonatkozásban is nyilvánvaló. Az átlagnépesség mintegy 1%-a szenved ebben a betegségben, és az előfordulási gyakoriságon túl népegészségügyi jelentősége azáltal is megnő, hogy a 20-35 életév korosztályban jelentkezik. Így a társadalom szempontjából aktív, kreatív csoportot érinti, és teszi hosszabb-rövidebb ideig vagy véglegesen munkaképtelenné, szociális ellátást igénylővé. Ettől azonban jelentősebb az anyagiakban nem kifejezhető szociális teher, amit az egyének, családjuk és társadalmi környezetük szenvedése jelent a betegség lefolyása során. 1.) Biológiai meghatározók: a.) Genetikai elméletek szerint logikus a feltételezés, hogy a SZKIZOFRÉNIA kialakulásában valamilyen genetikailag meghatározott anyagcserezavar játszik szerepet. b.) Biokémiai elméletek: a kémiai ingerület átvitel transzmitterek pl. dopamin, noradrenalin, glutaminsav, acetilkolin, stb. segítségével a neuronok közötti kommunikáció eszköze.a szkizofrénia kialakulásában a limbikus rendszer fokozott dopaminerg transzmisszióját teszik felelőssé. c.) Neuropathológiai elméletek: az agyi képalkotó eljárások bevezetése lehetővé tette az agyi struktúra és anyagcsere vizsgálatát, azonban az adatok értékelése gyakran ellentmondásos. Az anyagcsere vizsgálatok során az agyi glukóz anyagcserét vizsgálták elsősorban, főként a frontális lebenyben találtak aktivitás csökkenést. d.) Immunológiai elméletek: az adatok arra utalnak, hogy a terhesség második trimeszterében elszenvedett influenzavírus fertőzés után a szkizofrénia kialakulásának lehetősége megnő, de közvetlen bizonyítékot még nem sikerült kimutatni. 2.) Pszichoszociális meghatározók: a.) Pszichodinamikai elméletek: vezető szerepet játszik a regreszió, mint közös és alapvető tüneti sajátosság. A regresszió elindításában az analítikus szerzők a visszautasítás, az el nem fogadás élményét tartják jelentősnek a beteg kora gyermekkori tapasztalatai révén. b.) Család és társaskapcsolati elméletek: a családvizsgálatok közös vonásaként jellemzőnek tűnt a túlvédő, domináló és manipulatív anya jelenléte. Az anya saját, megoldatlan problémái miatt gyermekét inkongruens helyzetben tartja – magatartásával elutasítást, verbálisan túl szoros kötést kommunikálva. Kiegészíti ezt a családi kapcsolato szempontjából perifériás vagy marginális helyzetű apa, aki gyermekének nem jelent kapaszkodót. c.) Címkézés és szociális minősítés szerepe: főként a betegség krónikussá válásában van szerepe. A szkizofrénia tünetei: A betegség első leírója Bleuler alap- és járulékos tüneteket különböztetett meg: Alaptünetek: a.) Asszociációs zavar: a képzettársítás logikus összefüggésének fellazulása, majd a célképzet eltűnése jellemző. Az asszociációs zavar következtében a gondolkodás szétesetté, kuszává, logikátlanná válhat. b.) Affektív zavar: gyakori tünet az érzelmi készenlét csökkenése, az érzelmek ellaposodása, súlyos esetben elsivárosodása. Másik formája, hogy az érzelmi kísérőjelenségek nincsenek összhangban a beteg gondolataival, beszédével, magatartásával. (Mosolyogva közli hozzátartozója halálát, vagy közömbös kérdések váratlan dühkitörést eredményeznek). c.) Ambivalencia: alapvetően az érzelmi életre vonatkozik és egyidejűleg fennálló, egymással ellentétes érzelmeket jelent. Gyakori formája a közvetlen hozzátartozóval szemben fennálló szeretet-gyűlölet kettőssége. d.) Autizmus: a betegekre jellemző, hogy a reális világgal való kapcsolatuk kisebb-nagyobb mértékben zavart szenved, súlyos esetben a kapcsolat teljesen megszakad és a beteg belső, kóros, saját világába húzódik vissza. - Másodlagos vagy járuléktünetek: a.) Téveseszmék vagy doxasmák: gyakran többfélék, töredezettek és bizarrak, de esetenként összefüggőek, kidolgozottak is lehetnek. Gyakoriak a vonatkoztatásos, megfigyeltetéses, testi-lelki befolyásoltatásos, vagy bizarr, nagyzásos téveszmék. b.) Érzékcsalódások: alapvetően a hallucinációk dominálnak, ezek közül is az akusztikus hallucinációk a gyakoriak. A hangok gyakran irányítják a betegeket. A hanghallások nagyon gyakran a saját gondolatok hangossá válásaként kezdődnek, majd a betegség előrehaladtával énidegenné válnak (deperszonalicázió). A vizuális hallucinációk ritkábban átélésük egzaltált állapotban történik. Igen gyakoriak a bizarr megfogalmazású coenaesthopathiak: pl. vére elporladt, agya elfolyósodott stb. Az érzékcsalódások hatása alatt a beteg a környezete számára megközelíthetetlenek, egy bizonyos irányba tekintenek, arcán mosoly tükröződhet, esetleg magában beszélget. c.) Kataton tünetek: a pszichomotoros kifejeződés zavara. Lehetnek izgalmi tünetek – rendkívüli nyugtalanság, céltalan, sztereotip mozgások, súlyos esetben mozgásviharrá fokozódhat. A másik csoport a gátlásos tünetek csoportja: a beteg kényelmetlen testtartásokban van esetleg órákon keresztül, negativisztikus, visszautasítja a környezettel a kapcsolatot, nem beszél, nem mozog, nem táplálkozik. Ez egészen a stuporig fokozódhat, amelynek tartós fennállása a vegetatív funkciók csődje miatt a beteget szomatikusan veszélyezteti. d.) A beszéd zavarai: a beszédet egyrészt nagyfokú konkretizálás, másrészt igen gazdag szimbolizmus jellemzi. Az információtartalom nehezen megfejthető, gyakoriak a szokatlan összetételű új szavak (neologismák) vagy szóismétlések (verbigeratio), mesterkéltség, modorosság. e.) Az akarat zavarai: az ambivalentia elhatározási vagy döntés képtelenséghez vezethet. Kurt Schneider diagnosztikus rendszere a szkizofrénia tüneteit elsőrangú és másodrangú tünetekre csoportosította: - Elsőrangú tünetek: a saját gondolatok hangossá válása, kommentáló jellegű hanghallások, szomatikus hallucinációk, a gondolatok befolyásolásának élménye, gondolatainak átvitele másokra, téveseszmék, kívülről történő irányítás vagy befolyásolás élménye. - Másodrangú tünetek: a hallucinációk egyéb típusai, kuszaság, érzelmi hullámzások, érzelmi eltompultság. - Crown és Andreasen modellje szerint a tünetek pozitív és negatív csoportra oszthatóak: - Pozitív tünetek: hallucinációk, a gondolkodás tartalmi zavarai: deperszonalizáció, derealizáció, a gondolatok elidegenedése és befolyásoltságának érzése. - Negatív tünetek: érzelmi elsivárosodás, szemkontaktus zavara, mimika és pantomimia szegényessé válása, beszéd és gondolkodás elszegényedése, gondolati elakadások, indítékszegénység, anergia, apátia, társadalmi és szexuális tevékenység csökkenése, figyelem zavara. A szkizofrénia alcsoportjai: - Hebefrénia: inkoherrens, szétesett gondolkodás, elszegényedett, oda nem illő emocionalis válasz, bizarr magatartás. Gyakoriak a grimaszok, modoros, szokatlan gesztusok, a téveszmék nem rendszerezettek. Rendszerint korán, a serdülőkorban kezdődik. - Kataton típus: alapvető vonása a pszichomotoros zavar, amely megnyilvánulhat a gátoltságban vagy nyugtalanság formájában. Jellemző még a negativizmus. - Paranoid típus: az előtérben álló vonatkoztatásos, üldöztetéses, nagyzásos téveszmék csoportja jellemző, amelyek lehetnek bizarrak, összeállók, hosszabb idő alatt logikusan rendszerezett paranoid mechanizmusok. Rendszerint akusztikus halluci