Az elhízás a leggyakoribb nem fertőző idült kórállapot, melynek előfordulása világszerte terjed. Mivel
márkis túlsúly is befolyásolhatja a gyermek testi-lelki fejlődését, ezért nagyon komolyan kell venni.
A test zsírtartalmának meghatározására a testtömegindexet (BMI) használjuk, melyet a test tömegéből és a testmagasságból számítunk, figyelembe véve az életkort és a nemet. Az elhízást az energiaháztartás egyensúlyának módosulása okozza. Ha különböző anyagcsere-folyamatok, központi-idegrendszeri, genetikai, vagy környezeti hatások következtében az energia bevitel kerül túlsúlyba az energiafelhasználás rovására, bekövetkezik az
elhízás.
A kövérségnek két nagy csoportja van:
1: Egyszerű elhízás: öröklődő, vagy környezeti hatásokra alakul ki.
1/a: A familiáris (genetikai) elhízás könnyen nyomon követhető, ha megnézzük, a gyerek kitől mit örökölt. Itt 50%-ban a genetikára vezethető vissza a probléma, vagyis kövér szülőnek
nagyobb eséllyel lesz kövér gyereke.
1/b: alimentáris elhízás: a táplálékmennyiség felvétele és felhasználása közti zavar. Oka a tömény, túl tápláló ételek fogyasztása, nassolás. Ezen a területen be lehet, és be is kell avatkozni.
2: Másodlagos elhízás: hormonális-, anyagcsere, vagy más rendellenesség okozza. Jellemzője, hogy kevés tápanyag felvétel mellett is hirtelen fellép és állandósul az aránytalanul nagy testsúly, melyhez növekedésbeli, vagy szellemi visszamaradás és más rendellenességek, betegségek társulnak. Az esetek csupán 2%-a gyerekkorban.
Bár a szülők általában örömmel veszik tudomásul, hogy jó étvágyú a gyermekük, de azért érdemes odafigyelni. Az elhízás ugyanis nem önmagában okozza a kellemetlenségeket, hanem igen kiterjedt kapcsolódó betegségcsoportjai vannak, melyek a későbbiekben okoznak komoly gondot. Leggyakrabban kapcsolódó betegségek a szív-és érrendszeri problémák, a bőrgombára való nagyobb hajlam, a cukorbetegség, a csúnya, gyulladt bőr.
Mivel gyerekkorban a legkönnyebb megváltoztatni a csemete étkezési és testedzési szokásait, ezért érdemes elgondolkozni, hogy a csecsemőkori túlsúly 20%-a, a kisgyermek és kamaszkori pedig 50%-ban állandósul. Arról pedig szólni sem kell, hogy minél korábban kezeljük e problémát, annál kevésbé válnak maradandóvá a lelki problémák, mint az önértékelési zavar, frusztráció, depresszió.