A DAGANATOS MEGBETEGEDÉSEK KÓRTANI JELLEMZÕI, HELYÜK A LEGGYAKORIBB MORBIDITÁSI OKOK KÖZÖTT
Hazánkban a
rosszindulatú daganatos megbetegedés mint halálok a második helyen áll a szív eredetû
megbetegedések mögött. A tumor, neoplasma, daganat új sejtburjánzást jelent. Ezek a sejtek abban különböznek a normális sejtektõl, hogy a sejtek osztódása sokkal gyorsabb, a sejt komponensek rendellenesek és ezek a sejtek nem teljesítik a normális sejtfunkciókat.
A tumorok lehetnek jó és rosszindulatúak. A jó indulatú tumor nem károsítja a környezõ sejteket – a rosszindulatú tumor megtámadja a normális szöveteket és sejtjei esetleg helyettesítik a normális sejteket.
Jóindulatú (benignus)
Rosszindulatú (malignus)
Daganatok jellegzetességei
Lassú növekedési ütem.
Változó növekedési ütem, de általában gyors.
A növekedés lokalizált.
Más szövetekre terjed, áttétet képez.
Tokja lehet.
Nincs tokja.
Jól meghatározott, sima formája van.
Szabálytalan alakú.
A sejtek arra a szövetre hasonlítanak, amelyben növekszik.
A sejtek nem hasonlítanak arra a szövetre, amelyben növekszik.
Általában nem okoz halált, hacsak nem zár el életfontosságú szervet.
A szervezet egyre több szövetét megtámadja, és kezelés nélkül halál okoz.
A rosszindulatú daganatok típusai: aszerint nevezzük el, hogy eredetileg milyen szövetbõl indult ki a folyamat:
- Carcinoma – hámszövet: bõr, nyálkahártya, szervek burkolata.
- Sarcoma – kötõszövet
- Lymphoma – nyirokszövet
- Leukaemia – vér
A rák részben metastásisok (áttétek) útján terjed, a malignus sejtek a szervezetnek az eredeti kiindulási helytõl távollévõ szerveire is szóródnak. A tumort nem képezi burok, a sejtek leszakadhatnak és a vér, valamint a nyirok közvetítésével a test más részeibe is eljuthatnak. Közvetlen ráterjedés (invázió) is ismert - környezõ szervekre és szövetekre. A rák konkrét okát nem ismerjük, hajlamosító tényezõk ismeretesek, de valószínû, hogy a betegség kialakulásában több tényezõ is szerepet játszik.
1.) Családi hajlam: a betegség jelentkezésében megfigyelhetõ családi halmozottság.
2.) Életkor: a prostata carcinoma gyakoribb idõsebb férfiakon, az emlõrák a 35 évnél idõsebb nõkön gyakoribb.
3.) Nem: emlõrák a nõknél, vastagbélrák a férfiakon gyakoribb.
4.) Hormonok: a megbetegedések előfordulásnál összefüggéseket tapasztaltak a betegség jelentkezése és az öregedés folyamán bekövetkező hormonális változások között.
5.) Stressz: a nagymértékű és feldolgozatlan stressz is segítheti a daganatos megbetegedés kifejlődését.
6.) Karcinogén anyagokkal való kapcsolat: dohányzás, tartós napfény-expozíció, stb.
Tünetek: a daganatos megbetegedésnek hét figyelmeztető jele van:
1.) A bél vagy hólyagműködés megváltozása.
2.) Nem gyógyuló seb.
3.) Szokatlan vérzés vagy váladékképződés.
4.) Duzzanat vagy csomó az emlőben vagy másutt.
5.) Emésztési vagy nyelési zavar.
6.) Szemölcs vagy anyajegy megváltozása
7.) Tartós köhögés vagy rekedtség.
Bármelyik ilyen tünet esetén orvosi vizsgálat indokolt. Mivel a rák a korai szakban igen tünetszegény, fontos a rendszeres szűrővizsgálatokon való részvétel panaszmentes esetben is, ugyanis a komolyabb panaszok megjelenése már az előrehaladott stádiumban lévő daganat létére utal, melynek gyógyítása még napjainkban is igen nehéz. Éppen ezért a dagnatos megbetegedések a halálokok között vezető helyet foglalnak