Mi
magyarok sok neves tudosunkról és sok találmányunkról megfeledkezve, el sem tudjuk képzelni, hogy mi magyarok mennyi mindent
adtunk a világnak és ezek nélkül ma hol állhatna a világ és, hogy mennyi mindennel volna szegényebb és fejletlenebb a világ, ha azt a rengeteg dolgot a
magyarok nem találták volna fel. Ezen érdemes mindannyiunknak kicsit elgondolkozni. Ezért is érdemes, hogy büszkék legyünk mi magyarok a magyarságunkra és a magyarságunkat ne tagadjuk meg, bárhol is éljünk a nagyvilágban.
Ezért is láttam, már első percen, hogy érdemes ezeket összegyűjtenem és, hogy indits el 3 olyan külön-külön részt a magyar találmányokról, amelyeket amagyarok adtak világnak, mint a
"Légy büszke magyar!",
"Illik tudni,ha magyar vagy!" és a "
Tudod-e?" vagy
"Tudjuk-e?" Ezeket érdemes elolvasni mindenkinek az
Ismeretterjesztő kategóriákban, mert sok érdekességet találunk és sok mindre rá jöhettünk, hogy ezt is meg azt is a magyarok fedezték fel.
Karvázy Zsigmond 1874 máj.10-én született Zomborban. Középiskolai tanulmányait részben szűlővárosában, részben Aradon végezte. Felsőbb tanulmányait a budapesti Tudományegyetemen folytatta, ahol többek közt Eötvös Loránd és Kövesligethy Radó is tanára volt. Egyetemi évei után a Meteorológiai Intézetben kezdte el műkődését, ahol tudományos munkáját az intézet igazgatója egyengette. Konkoly-Thege Miklós, Bécsbe küldte Karvázyt egy tudományos fényképészeti tanfolyamra, aki annak elvégzése után Ógyallára költözött. Ott leginkább a felhők megfigyelésével, klasszifikációjával és fényképezésével kezdett el behatóan foglalkozni. Konkoly jól döntött, amikor ambiciózus Karvázyt bízta meg ezzel a feladattal, ugyanis ő csakhamar e szakterület egyik legkiválóbb kutatójává vált.
Először Karvázy Zsigmond a nemzetközi gyakorlatban addig használatos felhőosztályozás hiányosságaira mutatott rá. Azt több ponton kiigazította, majd új nomenklatúrákat vezetett be. A felhők fotográfálása azonban, már keményebb diónak bizonyult. E látszólagnem túlontúl nehéz feladattal addig nem egykönnyen birkoztak meg a meteorológusok. Ennek elsősorban az volt az oka, hogy az ég kék hátterére vetülő fehér vagy szürke fellegek nem szolgáltattak elegendő kontrasztot, ráadásul az ortokromatikus lemezek különösen érzékenynek mutatkoztak a kék színnel szemben, ami tovább rontotta a képek minőségét.
Karvázynak köszönheti ma a világ ezt a felfedezést, hogy felhőfényképezés céljaira a legalkalmasabbak a klór-brómezüst diapozitív lemezek, amelyek negatívként előhíva, olyan kontrasztos, finom rajzolatú felvételeket adtak, hogy akár a Nappal szembeni fotózásra is alkalmassá váltak. Karvázy eredményeit a külföldi szakirodalom is átvette és kitűnő felhőfelvételeit pedig szívesen publikálták.
Karvázy Zsigmond munkássága azonban nem teljesedhetett ki. Korán megrendült egészsége miatt 39 évesen saját kérésére nyugdíjazták. Hosszas szenvedés után 1919 dec. 25-én hunyt el Budapesten.