ÁLMÁLMATLANSÁGRÓL---praktiku s tanácsokkal
Az alvás ugyanolyan szükséges számunkra mint étel, a levegő
vagy a víz. A kielégítő alvást nem az alvással töltött idő jelzi, hanem az, hogy kipihenten ébredünk-e, vagy sem. Az alvásigény az életkorral változik.
De mikor is beszélünk álmatlanságról? Akkor, ha az érintett személy az alvással töltött idő után nem ébred kipihenten. Ez okozhatja az elalvási nehézség, az alvás felületessége, nehézsége, rövidsége, a gyakori vagy túl korai felébredés.
--Az éjszakai alvászavar az álmatlan beteg panaszának csupán az egyik oldala, a másik problémát az alvászavarból adódó nappali panaszok okozzák. Ilyen a napközben jelentkező –
álmatlanság, lehangoltság, kimerültség, teljesítménycsökkenés egyebek közt, amely gyakran depresszióhoz vezet.
Az álmatlanság két nagy kategóriába sorolható: átmenti
és krónikus.
Átmeneti álmatlanság:
néhány éjszakáig, esetleg néhány hétig tart és rendszerint valamilyen nehezebb életeseményhez, stressz helyzetekhez kapcsolódik.
A krónikus álmatlanság pedig néhány hétig, hónapig, vagy akár évekig is elhúzódó alvászavart jelent.
Az álmatlanság formái: nehéz elalvás, felszínes, nyugtalan alvás, gyakori éjszakai felébredés, korai ébredés, visszaalvásra való képtelenség.
Az álmatlanság okai (általában): testi/lelki betegség, idős életkor, rendszeres alkohol fogyasztás, éjjeli munka, fájdalom és így tovább. Az egyedül élők között is magasabb arányú az alvászavar. A központi idegrendszer működését befolyásoló szerek (pl. nikotin, koffein ,egyes nyugtató hatású szerek) szintén befolyásolják az alvást. Ezen kívül a zaj, a zsúfoltság, a hőmérséklet, a kényelmetlenség szintén kedvezőtlenül hat. Testi betegségek esetében—pl. agyi érbetegség, érbetegségek, szívbetegség, cukorbetegség-- is gyakoribb az álmatlanság, épp úgy mint amikor a „lélek van bajba”. Nyugtalanság, depresszió, aggodalom, harag, szomorúság, lelkileg terhelő élethelyzetek/ események szintén kihatnak az alvás minőségére és mennyiségére.
Néhány praktikus tanács az alvászavar csökkentésére:
--„vizsgáljuk meg” az ágy minőségét, elhelyezését (itt célszerű a radiesztéziás módszereket is -- földsugárzás beméretése, stb.-- igénybe venni!), a hálóhelyiség fény-és zajviszonyait
-- mozogjunk rendszeresen!
- csak akkor menjünk aludni, ha valóban álmosak vagyunk
-- lehetőleg azonos időben
feküdjünk le és keljünk fel minden nap, rendszeres életmódunk részeként
-- ha késői alvók vagyunk, próbálkozzunk korai keléssel
--próbáljunk meg testileg-szellemileg kikapcsolódni lefekvés előtt
-- hasznos pl. egy könnyű séta is, majd lefekvés előtt a meleg fürdő
-- a negatív gondolatinkat „cseréljük le” pozitív hozzáállásra
-- kerüljük a kávé és az alkohol esti fogyasztását
-- ne feküdjünk le napközben!
-- ne feküdjünk le stresszesen!
-- ne aludjunk el a TV előtt
-- ne feküdjünk több, mint 30 percet ébren az ágyban
-- ne terheljük gyomrunkat késő esti evéssel, ivással
-- ne gondoljuk arra, hogy „ nem fogunk elaludni”!
-- a nyugalmunk érdekében fogadjuk az adott élethelyzeteket, főleg akkor , ha úgysem tudunk rajta változtatni
-- ne szabad szégyellni a problémát: a megoldást kell
keresni!
Szűcs és munkatársai. Alvásmedicina a gyakorlatban. 2004
www.Counselling. com. ac.
További ismertetés a következőről ÁLMÁLMATLANSÁGRÓL---praktikus tanácsokkal